Íme, kik élhetnek a speciális előhaszonbérleti jogokkal

Fotó: Mészáros János / Új Néplap
Bizonyos tevékenységek szabályozására, illetve támogatására külön birtokpolitikai szabályokat alkotott a jogalkotó. Az ezekhez kapcsolódó jogokat veszi sorra cikkében Dr. Cseh Tibor András, a Magosz megbízott főtitkára

Állattartás, kertészet, vetőmagtermesztés – csak néhány azokból a tevékenységekből, melyet nem csak pályázatokkal és pénzügyi eszközökkel támogatnak, hanem birtokpolitikai szempontból is kiemelten kezel a jogalkotó. Ezeket a gazdálkodókat ugyanis első helyen (a volt haszonbérlővel egy ranghelyen) illeti meg az előhaszonbérleti jog. Milyen feltételekkel élhetnek ezzel a jogukkal, milyen vállalásokat kell tenniük a rájelentkezéskor és legfőképp mi dönt akkor, ha többen is hivatkoznak ilyen ranghelyre? Ezekről szól a mostani írásom.

Állattartó

Ez a lehetőség csak a helyben lakó földműveseket vagy a helybeli illetőségű mezőgazdasági cégeket illeti meg. Feltétele, hogy legalább 3 éve állattartó telepet kell üzemeltetnie és legyen meg egyúttal az előírt állatsűrűség is (az állatsűrűség minimumegységei az 57/2014. VM rendeletben találhatók). Az, hogy milyen típusú területet tudunk így szerezni, függ az általunk tartott állatfajtól is: ló, szamár, öszvér, juh, kecske vagy méh állatfajok esetében rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágú területre nyílik előhaszonbérleti jogunk, a többi állatfaj esetében csak szántó területre áll fenn ez a ranghely. Szarvasmarhatartás esetén nincs ilyen megkötés, akár szántóra, akár rét, legelő (gyep) vagy fásított területre is tehetünk elfogadó nyilatkozatot ezzel a jogcímmel.

Szántó esetében viszont egy további feltételt is teljesíteni kell, mégpedig takarmányvállalkozásnak is kell minősülni. Hogyan válhat valaki takarmányvállalkozássá? A nyilvántartásba vételi kérelmünket a járási hivatalhoz kell benyújtani. Egyszerűsített eljárás vonatkozik például arra, aki a takarmányt a saját állományának állítja elő vagy ha nem történik például gyógyszeres bekeverés az előállítás során (a takarmányvállalkozások szabályait a 65/2012. (VII. 4.) VM rendelet határozza meg). Friss szabály, hogy az előhaszonbérleti jog gyakorlásakor már nem kell külön igazolást benyújtanunk a takarmányvállalkozási státuszunkról, azt a földhivatal automatikusan figyelembe veszi [ennek jogalapját a 2008. évi XLVI. törvény 38. § (2a) bekezdése adja], de az nem változott, hogy hivatkozni továbbra is kell rá a szerződésben vagy az elfogadó nyilatkozatban.

Ökológiai gazdálkodás, eredetvédett termék előállítása

Előhaszonbérleti jog illeti meg azt a személyt vagy céget, aki ökológiai gazdálkodás céljából szerezné meg a szántó, kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágú területet. Mivel több esetben is visszaélés történt ennek kapcsán, a jogszabály szigorú garanciákhoz köti ezt a jogcímet: (1) csak a helyben lakó földműves vagy a helybeli illetőségű termelőszervezet hivatkozhat erre, aki (2) ökológiai tanúsítvánnyal rendelkezik és (3) a jogutódra is kiterjedő hatállyal kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a haszonbérlet időtartama alatt a föld teljes területén ökológiai gazdálkodást fog folytatni. Amennyiben ezt a kötelezettségét a későbbiekben megszegné, bírság kiszabására és végső soron a terület kényszerhasznosítására is sor kerülhet. A földrajzi árujelzős termék előállításának ranghelyére ugyanezek a szabályok vonatkoznak (a földrajzi árujelzők listája ezen a linken érhető el).

Kertészet

Első ranghelyes előhaszonbérleti jog illeti meg azt a földművest vagy termelőszervezetet, melynek a célja a haszonbérlettel a kertészeti tevékenység folytatásához szükséges terület biztosítása. Ebben az esetben is helyben lakónak vagy cégek esetében helybeli illetőségűnek kell lennie és csak kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágú föld esetén élhetnek ezzel a jogosultsággal. Ha az ingatlanban más művelési ágú alrészlet is van (például szántó), ez a ranghely csak akkor gyakorolható, ha a kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ág területnagysága meghaladja a más művelési ágú területnek vagy területeknek a nagyságát.

Vetőmagtermesztés

Szántóterület esetén hivatkozhatunk erre a ranghelyre. Itt is alapvető feltétel a helyben lakás és az is, hogy a hatóság szaporítóanyag-előállítóként már nyilvántartásba vette az adott személyt. Ezen túl, a haszonbérleti szerződésben vagy az elfogadó nyilatkozatban a jogutódra is kiterjedő hatállyal kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a haszonbérlet időtartama alatt legalább akkora plusz területen végez majd vetőmag-előállítást, mint amekkora területet most megszerez (a kötelezettség a vetésforgó miatt tehát nem ugyanarra a területre vonatkozik, de legalább akkora nagyságban máshol vetőmagot kell előállítania). A kötelezettségek későbbi megszegése itt is bírsággal és végső soron kényszerhasznosítással járhat. A vetőmag-előállítás kapcsán érdemes kitérni egy bírósági határozatra is, melyben a Kúria azt vizsgálta, hogy mikor alkalmazható az 1800 hektáros kedvezményes birtokmaximum (állattartás és vetőmagelőállítás esetén van erre lehetőség). A Kúria kimondta, hogy csak akkor élhetnek ezzel a kedvezményes birtokmaximummal, ha a szerződésben vagy az elfogadó nyilatkozatban erre a tevékenységre hivatkoznak.

Öntözési beruházás

Viszonylag új előhaszonbérleti jogcím a Földforgalmi törvény 46. § (3) bekezdés e) pontjában biztosított lehetőség. Erre a ranghelyre azok hivatkozhatnak, akik már eddig is használták a földet és a területen öntözési beruházást valósítottak meg (mégpedig olyan beruházást, amely alkotórészi kapcsolatba került a földdel – például kutat fúrtak, szivattyútelepet létesítettek). Ez annyiban tér el a „volt haszonbérlői” ranghelytől, hogy ez esetben nem kell helyben lakónak lennie a személynek – a „volt haszonbérlő” ranghelyére ugyanis csak a helyben lakók vagy 20 km-en belüli gazdálkodók hivatkozhatnak. Fontos, hogy ez a ranghely nem egy jövőbeni vállalásra vonatkozik, hanem csak a már megvalósult beruházásokra.

Azonos rangsor esetén

Felmerülhet a kérdés, hogy mi történik akkor, ha többen is hivatkoznak a fenti ranghelyekre vagy esetleg a „volt haszonbérlő” is tesz elfogadó nyilatkozatot és mindannyian családi gazdaság tagjai is egyben. Ilyen esetben annak van jelentősége, hogy a bérbeadó kivel köti meg a szerződést, ugyanis azonos rangsor esetén a földhivatal a szerződés szerinti haszonbérlővel hagyja jóvá a szerződést.

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének megbízott főtitkára

Cikk felhasználási feltételek:

Amennyiben a Felhasználó a saját weboldalára, közösségi oldalára tartalmat kíván átvenni a honlapról, azt kizárólag oly módon teheti meg, hogy a cikk címét és tartalmának rövid összefoglalóját (leadet) a képi elemek nélkül, változatlan tartalommal és hiánytalanul átveszi a Honlapról, és a forrást megjelölve a cikk teljes tartalmára mutató hiperhivatkozást (közvetlen linket) helyez el a címben vagy a lead alá. A felhasználási feltételekről itt olvashat.

 

 

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink