Becslések szerint a 200 ezer hektárt is eléri a zártkertek területe ma Magyarországon. Pontos számot nehéz lenne mondani, hiszen ez a jogi kategória az 1994-es földtörvénnyel hatályon kívül lett helyezve (egy később rendelet például már „különleges külterület” néven hivatkozik az ilyen területekre, de a tulajdoni lapokon továbbra is szerepel a zártkerti minősítés). Nevezzük bárhogyan is, a zártkertek kérdése továbbra is itt van velünk, eladása, vétele, a tulajdonjog megszerzése pedig speciális szabályok alá esik. Ezekről – az agráriumon is túlmutató – szabályokról lesz szó a mostani írásomban.

Mit kell tudni a zártkertekről?

Zártkertnek minősül egy ingatlan, ha a tulajdoni lapján ez a minősítés van feltüntetve. A legfontosabb azzal kezdeni, hogy a tulajdonjog vagy a használat megszerzésére a termőföldforgalmi szabályokat akkor kell alkalmazni, ha a zártkerti terület szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő vagy fásított terület művelési ágban van nyilvántartva. Mi a teendő egy ilyen terület adásvételekor? Csak nagyon röviden: szükség van a földhivatal jóváhagyására, emellett a szerződést ki kell függeszteni és a helyben lakó gazdálkodóknak elővásárlási joga van a területre, sőt még a helyi földbizottság is vizsgálja majd a jogügyletet. Mentesülhetünk viszont a szigorú eljárás alól, ha a tulajdoni lapon „kivett” ingatlanként van feltüntetve a terület. Tekintve, hogy a zártkertek jelentős része már nem mezőgazdasági célokat szolgál, 2015 és 2017 között ingyenesen és egyszerűsített formában lehetett a művelésből történő kivonás átvezetését kérni. Ha ezt megtették a tulajdonosok, azzal nem csak az értékesítés vált egyszerűbbé, hanem a terület beépíthetősége is megnövekedett és hitelfedezetként is más elbírálás alá kerülhetett az ingatlan.

Ha osztatlan közös tulajdonban van a zártkert

Ha a zártkert több személy osztatlan közös tulajdonába tartozik, akkor főszabály szerint a használat átengedéséhez az összes tulajdonostárs beleegyezése szükséges (van azonban jogi lehetőség az olyan helyzetetek kivédésére, ha elhunyt vagy elérhetetlen a tulajdonostárs. Az adásvételnél már könnyebb dolgunk van, hiszen a tulajdoni hányadunk eladása esetén nem szükséges a többi tulajdonostárs jóváhagyása, sőt egy néhány évvel ezelőtti jogszabályváltozásnak köszönhetően már levélben sem kell őket értesítenünk az eladási szándékunkról. Tulajdonostársként pedig már elindítható az osztatlan közös tulajdon megszüntetése is. Fontos, hogy a 2020-as törvény szerinti, sokkal egyszerűbb és gyorsabb megosztási eljárást csak azoknál a zártkertnél lehet alkalmazni, amelynek a teljes területe – a tényleges használata alapján – mező- vagy erdőgazdasági hasznosításúnak minősül (ez igaz lehet akkor is, ha egy terület nincs gondozva, attól még alkalmazni lehet a gyorsabb eljárást). Speciális szabályok vonatkoznak arra is, hogy mekkora területet lehet kiméretni az osztatlan közös zártkertből: ha egy zártkertből nem lehetne kiméretni két, legalább 1500 m2-es önálló ingatlant, akkor a teljes területet egyetlen tulajdonostárs szerezheti meg az itt ismertetett szabályokkal végrehajtható bekebelezéssel. Fontos tudni, hogy bekebelezni csak olyan személy tud, aki már legalább 3 éve tulajdonostárs az adott ingatlanban.

Ha nincs, aki aláírja az adásvételi szerződést

Találó névvel a holt lelkek birodalmának is nevezik az olyan ingatlanokat, ahol a tulajdonosok már elhunytak. Közös érdekünk, hogy művelésben legyenek ezek a területek, de nyilvánvaló az is, hogy ilyen helyzetben esélyünk sincs az adásvételi szerződés megkötésére. Ilyen esetben alkalmazhatjuk az ún. elbirtoklást, ami azt jelenti, hogy ha 15 évig sajátunkként (tehát nem például haszonbérleti szerződéssel) használjuk a területet, úgy elbirtoklás jogcímén a tulajdonunkba kerül az ingatlan. Fontos, hogy az elbirtoklást nem tüntetik fel automatikusan a tulajdoni lapon (jogi kifejezéssel élve az elbirtoklás úgynevezett ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonszerzés), tehát annak érdekében, hogy a tulajdoni lapra is feljegyezzék a tulajdonjogunkat elbirtoklási pert kell indítanunk. Osztatlan közösben is van lehetőség az elbirtoklásra és – ami a cikkünk szempontjából lényeges – zártkert esetén is élhetünk ezzel a lehetőséggel. Zártkerti ingatlan elbirtoklásánál azzal is igazolhatjuk a 15 éves sajátkénti földhasználatot, ha például gyümölcsfákat ültettünk a területre vagy bevezettük a vizet az ingatlanra (de ilyenek hiányában is bizonyítható az elbirtoklás például a környékbeli gazdatársak nyilatkozatával vagy a területalapú támogatás igénylésével).

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének megbízott főtitkára