Ki tekinthető „bizonytalan személynek”?

Ahogy az első részben is szó esett róla, komoly következményei lehetnek annak, ha a tulajdonosnak vagy más jogosultnak az adatai nem helyesen szerepelnek a tulajdoni lapon. Hogy pontosan mit is jelent az, hogy helytelenül szerepelnek az adatai, arra a jogszabály adja meg a választ:

a) azonosítása nem lehetséges a tulajdoni lapon szereplő adatai alapján (például hiányosak a személyi adatai), vagy

b) elhalálozott természetes személy esetén az örököse, megszűnt gazdálkodó szervezet esetén a jogutódja az ingatlan-nyilvántartásból nem állapítható meg.

Ezekben az esetekben például nem kell őt értesíteni az osztatlan közös tulajdon megosztásáról vagy a bekebelezésről, de a használati rend kialakításáról sem (lásd korábbi cikkünket). Természetesen ez nem jelenti azt, hogy számára ne kellene kimérni a területet, de a kiosztás módjába semmilyen szinten nem lesz beleszólása és a hozzájárulását is megadottnak kell tekinteni.

[2020. évi LXXI. tv. 5. § (2) bek.]

[2013. évi CCXII. tv. 71. § (4) bek.]

Ki tekinthető „beazonosíthatatlan személynek”?

Ez a jogi kategória sokban hasonlít az előbb leírtakhoz, eltérés viszont elsősorban a hatósági jellegű következményeiben van. Beazonosíthatatlan az a tulajdonos, akinek a természetes személyazonosító adatai hiányosak, illetve személyi azonosító jele hiányzik vagy tévesen került feltüntetésre. Ez tehát azt is jelenti, hogy amennyiben például a házszám hiányzik a tulajdoni lapról, már megindulhat az eljárás, ami eredménytelen felkutatás után végső soron még a tulajdonjog törlésével is járhat. Az ilyen hiányos adatokkal rendelkező tulajdonosokat ugyanis a földhivatal megpróbálja felkutatni:

• adategyeztetést folytat le,
• hirdetményt tesz közzé az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat honlapján és hirdetőtábláján, a földhivatal honlapján, továbbá a kormányzati portálon.

Ha a földhivatal a tulajdonosként bejegyzett személy haláláról szerez tudomást, akkor hivatalból értesíti a jegyzőt a hagyatéki eljárás vagy a póthagyatéki eljárás megindítása céljából. Ha azonban a felkutatás semelyik módszerrel nem jár eredménnyel, akkor az ingatlan az állam tulajdonába kerül. Ennek egyértelműen az a célja, hogy azt a több tízezer hektárnyi rendezetlen terület a jövőben hasznosíthatóvá váljon elsősorban a helybeli gazdálkodók bevonásával, hiszen a tulajdonjog nem csak jogosultsággal jár, hanem például hasznosítási kötelezettséggel is (erről itt írtunk).

[2020. évi LXXI. tv. 19-28. §]

A föld felajánlása az Állam javára

Ez a téma elsősorban akkor szokott felmerülni, amikor az ingatlan olyan kis területtel rendelkezik, amelynek az átruházási vagy hagyatéki költségei önmagukban meghaladnák a föld ellenértékét is. Ilyenkor a földrészlet tulajdonosa a Nemzeti Földügyi Központhoz (NFK-hoz) intézett írásbeli nyilatkozattal ingyenesen vagy ellenérték megjelölésével felajánlhatja földrészletét a Magyar Állam javára. Visszterhes felajánlás esetén az ajánlat nem haladhatja meg a helyben kialakult piaci árat és az értékbecslési díjat illetve a szerződéskötés költségeit is a felajánlónak kell viselnie.

Ha ingyenesen történik a felajánlás (amely még mindig jobb megoldás lehet, ha a fenti költségek meghaladnák az ingatlan értékét), akkor a felajánlást az NFK köteles elfogadni. Egyetlen kivétel van ez alól az elfogadás alól, ha valamilyen teher van bejegyezve az ingatlanra vagy a mindenkori tulajdonos számára anyagi ráfordítást igénylő kötelezettség kapcsolódik az ingatlanhoz (például erdőfelújítási kötelezettség).

A felajánláshoz szükséges formanyomtatványok elérhetők az NFK honlapján.

[2010. évi LXXXVII. törvény 24. §]

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára