A termőföld hasznosítási kötelezettségének szabályai

Fotó: Kállai Márton / Szabad Föld
Mit jelent a termőföldre vonatkozó hasznosítási kötelezettség, milyen szankciója, és további következményei lehetnek a mulasztásnak? E kérdésekre adott válaszokat járja körül cikkében Dr. Cseh Tibor András, a Magosz megbízott főtitkára.

A napokban adtak hírt arról, hogy az egész országban elrendelték a határszemle ellenőrzéseket. Az Agrárminisztérium közleményéből az is kiderül, hogy a határszemlét a kormányhivatalok munkatársai végzik és elsősorban a hasznosítási kötelezettség teljesítését ellenőrzik. De mit is jelent pontosan ez a hasznosítási kötelezettség? Mi a szankciója, ha valaki gondozatlanul hagyja a földjeit és van-e bármilyen következménye a mulasztó személy későbbi földszerzéseire? Írásomban ezeket a kérdéseket vizsgálom meg.

Mit jelent a hasznosítási kötelezettség?

A jogszabály az ország összes termőföldjére előírja, hogy azt a földhasználónak hasznosítania kell. Ennek a kötelezettségnek kétféle módon tehetünk eleget: (1) a művelési ágnak megfelelő termeléssel, vagy (2) amennyiben termelést nem folytatunk, akkor legalább a gyomnövények megtelepedésének és terjedésének megakadályozásával. Földvédelmi szempontból tehát nincs termelési kötelezettsége a földhasználónak, hiszen a kultúrállapot fenntartásával is eleget lehet tenni a hasznosítási kötelezettségünknek, de a terület gondozatlanul hagyása, a gyomnövények elterjedése már minden esetben jogsértőnek minősül! Szőlő vagy gyümölcsös művelési ág esetén viszont szigorúbbak a szabályok, hiszen amennyiben a tulajdoni lapon ezek bármelyike van feltüntetve, akkor mindenképp termeléssel kell eleget tenni a hasznosítási kötelezettségnek, nem elegendő a gyomnövények kiirtása.

Mi a szankciója annak, ha valaki nem gondozza a területét?

A földhivatal általában helyszíni ellenőrzéssel állapítja meg, hogy az adott területen a földhasználó nem tett eleget a hasznosítási kötelezettségének. A kormányhivatal először csak felszólítást küld a földhasználónak, ennek elmaradása esetén viszont már földvédelmi bírságot szab ki vele szemben. A földvédelmi bírság összege ebben az esetben a föld ingatlan-nyilvántartás szerinti aranykorona értékének kétezerszerese, azzal, hogy a bírság összege nem lehet kevesebb 20 000 forintnál. Fontos az is, hogy a bírság ismételten is kiszabható a mulasztóval szemben! Az igazán fájó következményeket viszont nem ez jelenti a mulasztó számára, de ezt majd később részletesen is kifejtem.

Kinek kell megfizetnie a bírság összegét?

A földvédelmi bírságot a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználóval szemben kell kiszabni. Ha a földhasználati nyilvántartásban nincs bejegyzett földhasználó, a földvédelmi bírságot a tulajdonossal, haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezővel szemben kell kiszabni. Ha az érintett földrészletnek a földhasználati nyilvántartás szerint több földhasználója van, vagy az érintett földrészlet közös tulajdonban áll, a földvédelmi bírság megfizetésének a kötelezettsége a földhasználókat vagy a tulajdonosokat, illetve haszonélvezőket egyetemlegesen terheli. Érdekes kérdésben hozott döntést a Kúria, mikor azt vizsgálta, hogy vajon a földhasználónak vagy a területalapú támogatás igénylőjének kell megfizetnie a bírságot (hiszen például a jegyzői igazolással rendelkező személy is igényelhet területalapú támogatást – erről itt olvashatnak bővebben. A Kúria a határozatában kifejtette: nincs jelentősége annak, hogy ki igényli a támogatást, a földvédelmi bírságot a bejegyzett földhasználóval szemben kell kiszabni (A kúriai döntés száma: Kfv. 38007/2018/13).

Milyen következményei lehetnek még a mulasztásnak?

Röviden összefoglalva: szigorúak. Amennyiben valakivel szemben jogerős földvédelmi bírságot szabtak ki, az 5 évig nem szerezhet termőföldet, sem tulajdonjogot, sem használatot. Ezen túl, területalapú támogatást sem fizetnek arra a területre, amely nincs kultúrállapotban tartva (termelés hiányában is legalább a gyomnövények irtását el kell végezni). A Kúria egy 2018-as döntése pedig az állattartók számára lehet érdekes, amelyben a bíróságok azt vizsgálták, hogy vajon földvédelmi bírságot kell-e kiszabni abban az esetben, ha egy legelő művelési ágú területen felépítményt húznak fel az állatok számára. A Kúria döntése alapján egy állattartási célú felépítmény elhelyezése egy legelőn a termőföld más célú hasznosításának minősül, amelyhez már a földhivatal engedélye szükséges. Ilyen engedély hiányában a hatóság jogszerűen kötelezi az állattartót az eredeti állapot helyreállapítására és egyúttal a földvédelmi bírság kiszabására (a kúriai döntés száma: Kfv. 37378/2018/5).

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének megbízott főtitkára

Cikk felhasználási feltételek:

Amennyiben a Felhasználó a saját weboldalára, közösségi oldalára tartalmat kíván átvenni a honlapról, azt kizárólag oly módon teheti meg, hogy a cikk címét és tartalmának rövid összefoglalóját (leadet) a képi elemek nélkül, változatlan tartalommal és hiánytalanul átveszi a Honlapról, és a forrást megjelölve a cikk teljes tartalmára mutató hiperhivatkozást (közvetlen linket) helyez el a címben vagy a lead alá. A felhasználási feltételekről itt olvashat.