Milyen okból változhat meg a termőföld minőségi besorolása?

Az előző részben bemutattuk a közel 150 éves múltra visszatekintő aranykorona rendszert és azt is, hogy mikor jelenthet problémát annak a tényleges helyzettől való eltérése (itt olvasható az előző rész). A kevésbé fiatal gazdálkodók pedig emlékezhetnek még arra is, hogy az uniós csatlakozást (és a területalapú támogatásokat) megelőző évtizedekben volt olyan időszak, mikor a gyengébb minőségű szántóterületekre pénzügyi támogatást biztosítottak, ez azonban az aranykorona értékek mesterséges alakítására ösztönzött egyeseket. Ebből következően, mivel települési szinten nem csökkenhetett az össz-aranykorona szám, így fordulhatott elő az az abszurd helyzet, hogy legelőket és réteket 25-30 aranykoronás értékkel jegyeztek be a nyilvántartásba. Ezeket tehát érdemes rendezni, de természetesen más okból, például erózió következményeként vagy talajjavítás esetén is szükségessé válhat a minőségi besorolás megváltoztatása.

A legfontosabb tudnivalók a földminősítési eljárásról

A földminősítési eljárást a földhivatal folytatja le, melynek során a földminősítés eredményeként a termőföld művelési ágát, valamint minőségét megállapítja. Az eljárás megindításához szükséges formanyomtatvány a földhivatali portálon itt érhető el („Ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítására irányuló kérelem I-II.”).

Az osztályba sorozásra főszabály szerint helyszíni vizsgálat alapján kerül sor. Fontos, hogy a földminősítés eredményeként az ingatlan minőségi osztálya és aranykorona értéke csak akkor változtatható meg, ha a minőségi osztály tekintetében az ingatlan-nyilvántartás adatai és az osztályba sorozás eredménye között legalább két minőségi osztály a különbség, vagy az aranykorona (AK) értékben hektáronként legalább 8 AK eltérés állapítható meg.

[47/2017. FM rendelet 5. § (4) bek.]

Ki indíthatja meg az eljárást?

A föld tulajdonosának és használójának törvényi kötelezettség áll fenn arra, hogy a föld minőségében bekövetkezett változást a földhivatalnak bejelentse, de az eljárás természetesen hivatalból is megindulhat. Tehát a minőségi besorolás megváltozását akár a földhasználó is kezdeményezheti, sőt a földminősítéssel kapcsolatos feladatok végrehajtását az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. Az eljárás lefolytatásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni a kormányhivatal részére (ezt a területnagyság alapján kell megfizetni), emellett eljárási költségek is felmerülhetnek (a helyszíni szemle, illetve ellenőrzés, és a műszeres vizsgálatok költségei, továbbá a tényállás tisztázása során felmerült személyi és dologi költségek).

+1) Erdő földminősítési eljárása

Mivel az erdő művelési ágban nyilvántartott terület nem rendelkezik aranykorona értékkel, így a földminősítési eljárás csak az osztályba sorolására terjed ki. Azt is fontos tudni, hogy erdő művelési ágban nyilvántartott terület esetén a művelési ág váltásra vagy a művelésből kivonásra is speciális szabályok vonatkoznak: erdőt csak a közérdekkel összhangban és csak kivételes esetben lehet más művelési ágban hasznosítani, és ehhez szükséges az erdészeti hatóság előzetes engedélye is.

A következő részben arról lesz szó, hogy miként módosítható a föld művelési ága és milyen költségekkel jár ez.

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára