Komoly érdeklődés kíséri azt a tavaly elfogadott törvénycsomagot, amely az agrárgazdaságok egyszerűsített átadását teszi lehetővé. A kellő felkészülési idő érdekében a jogszabály csak 2023. január 1-jén lép hatályba, viszont addig is érdemes átgondolni, hogy milyen vagyontárgyakat, kinek és hogyan adjunk majd át. Számos kérdés felmerülhet egy gazdaság átadásakor, kezdve a haszonbérletektől, az egyes hosszú távú partneri együttműködéseken keresztül a hatósági engedélyek átadásáig, de a pályázati kötelezettségek számba vétele is sarkalatos pontja egy gazdaság átvételének.

Miről is szól a törvény?

Röviden összefoglalva, az egyszerűsített átadásra főszabály szerint csak családon belül lesz lehetőség, és csak idősebb adhatja át a fiatalabbnak, de mindezt már úgy, hogy egyetlen szerződésben a teljes gazdaság átadható lesz (a legfontosabb szabályokról itt írtunk). Azt is egyértelművé teszi a jogszabály, hogy ki lehet átadó és ki az átvevő: egyéni vállalkozó vagy őstermelő adhatja át a gazdaságát szintén egyéni vállalkozónak vagy őstermelőnek. Mindenekelőtt fontos azzal kezdeni, hogy

Az alapvetések után azt vizsgáljuk meg, hogy milyen vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok tartozhatnak bele egy gazdaságba és hogy lehet ezeket azonosítani egy szerződésben?

Mit adjunk át a gazdaság részeként?

Jelenleg nincs olyan közhiteles nyilvántartás, amely tételesen felsorolná, hogy egy adott gazdasághoz milyen vagyontárgyak tartoznak. Van ingatlan-nyilvántartásunk, van regiszter a gépjárművek számára, a Magyar Államkincstárnál van adatbázis az egyes támogatásokról, sőt már a számláinkat is elektronikusan tudjuk kiállítani, és még sorolhatnánk, de ezek egy közös adatbázisban – a gazdáén kívül – nincsenek összegyűjtve. Éppen ezért lesz komoly feladat, hogy a gazdaságátadási szerződésben tételesen fel kell soroljunk minden egyes vagyontárgyat, vagyoni értékű jogot és szerződéses jogviszonyt. A 2021. évi CXLIII. törvény 2. § a) pontja – természetesen nem kizárólagosan – felsorol néhány vagyonelemtípust, mint például

• a földek tulajdonjoga
• a tevékenységhez szükséges egyéb ingatlanok
• ingó eszközök (ide nem értve a vetőmag-bértermelést, a bérnevelést, a bérhizlalást)
• vagyoni értékű jogok (például támogatások, szerződéses jogviszonyok, hiteljogviszony)
• gazdasági társaságban fennálló tulajdoni részesedés
• hatósági engedélyek, tanúsítványok.

Hogyan tüntessük fel ezeket a szerződésben?

Tehát az első lépés az legyen a felkészülésben, hogy számba vesszük a gazdasághoz tartozó egyes vagyonelemeket. Arra a kérdésre, hogy milyen részletességgel kell ezeket feltüntetni a gazdaságátadási szerződésben, a termőföld esetében érdemes alapul venni egy adásvételi szerződést (település, helyrajzi szám, művelési ág, aranykorona-érték stb.). A géppark átadásánál olyan részletességgel kell megadni a járművek adatait, ami az átíratáshoz szükséges lehet. Egy szerződéses jogviszony átadásánál (például egy haszonbérleti szerződés vagy egy terményértékesítési megállapodás átadásánál) pedig fel kell tüntetni a polgári jogi szerződés lényeges elemeit, mindenekelőtt a felek megnevezését, a szerződés tárgyát, az aláírás időpontját stb. A hatósági engedélyek és a tanúsítványok azonosítása mindig a kiállító szerv feltüntetésével kezdődjön, ahogy a kiállítás dátumának és az eredeti jogosult személyének is szerepelnie kell a gazdaságátadási szerződésben.

Hogyan tovább, ŐCSG?

A törvény koncepciója tehát a teljes gazdaságátadáson alapszik, melyből az is következik, hogy az átadónak a gazdasághoz kapcsolódó tevékenységeit törlik az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerből (a FELIR-ből). Ezért érdemes azt is átgondolni, hogy amennyiben az átadó egy őstermelői családi gazdaság (ŐCSG) tagja, úgy ő kiesik az adott ŐCSG-ből. Arra is figyelni kell, hogy az ő kiesése esetén se szakadjon meg a hozzátartozói láncolat az ŐCSG további tagjai között (a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 6. § (1) bekezdése alapján ugyanis csak hozzátartozók működtethetnek ŐCSG-t). A gazdaságátadással párhuzamosan tehát ilyen esetben mindenképp módosítani kell az ŐCSG-szerződést, érintve a tagok változása mellett a vagyoni hozzájárulás módosulását is.

A cikksorozat következő részében szó lesz arról, hogy mire kell figyelni a gazdaság ingyenes átadása esetén, vagy például mit tehet az a gazda, aki csak hosszabb távon akarja átadni a gazdaságát.

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének megbízott főtitkára