A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács által alkalmazott nyerstej alapárprognózis módszertanának felülvizsgálatát javasolta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a tejágazat vizsgálati jelentésében – írta közleményében a versenyhatóság. A terméktanács által alkalmazott módszertan ugyanis egy olyan árképleten alapul, amelynek egyes elemei 2023-ban tovább növelhetik a tejtermékek áremelkedését, ezzel fűtve az inflációt. A javaslat nyomán a szervezet 2023 májusában elkezdte a nyerstej alapárprognózis felülvizsgálatát, a régi módszertan szerint számított alapárprognózis közzétételét pedig felfüggesztette.
A GVH közreműködésével elkészült árfigyelő rendszer segítségével a tejtermékek árait külön termékkategóriák segítségével hasonlíthatják össze a vásárlók, akik így megtalálhatják a legjobb ajánlatokat és a számukra legkedvezőbb termékeket.
Az elmúlt hónapokban – egy időben a nemzeti versenyhatóság célzott vizsgálatával, illetve a javaslatai hasznosulásával – már jelentősen lassult a tejtermékek drágulása
– áll a GVH végleges jelentésében.
A KSH adatai szerint tavaly decemberben a tejtermékek árai még mintegy 80 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Idén júniusra pedig a tej esetében 26,7 százalékra, a sajt esetében pedig 23,3 százalékra mérséklődött éves összehasonlításban az árak emelkedése. Ekkor a tejek és tejtermékek közül a tej 2,7 százalékkal, a sajt 2,3 százalékkal, a vaj és vajkrém 2,8 százalékkal lett olcsóbb az egy hónappal korábbi árakhoz képest. A hazai árak alakulását természetesen az európai piaci folyamatok is befolyásolták. A célzott vizsgálatokkal, az infláció csökkentését szolgáló javaslatokkal, valamint az online árfigyelő rendszer működtetésével és fejlesztésével a Gazdasági Versenyhivatal elsődleges célja a magyar fogyasztók segítése, illetve a piaci verseny ösztönzése.
A közleményben azt is leírták, hogy a GVH szakértői áttekintették a növényi italok (mandulaital, rizsital, zabital) és a szójagurtok árfolyamatait, illetve az értékesítési lánc egyes szereplőinek árképzéseit.
– olvasható a jelentésben.
Rámutattak arra is, hogy a növényi italok és szójagurtok kereskedői árrése és áfaszintje magasabb, mint a kapcsolódó tejtermékeké, ami a különféle ételérzékenységekkel (pl. laktóz- és kazeinérzékenységgel) küzdő, ilyen szempontból kiszolgáltatott, illetve a környezettudatos fogyasztók számára jelentős többletterheket jelent. A laktózérzékenység és a tejallergia nagyon gyakori ételallergiák, amelyek akár a magyar népesség 35 százalékát is érinthetik. A környezettudatos fogyasztás pedig egyre jobban előtérbe kerül a hazai fogyasztók, elsősorban a fiatalabb generáció körében.
A GVH javasolja kereskedelempolitikai eszközökkel az érintett fogyasztói kör kedvezőbb helyzetbe hozását, illetve a termékkör hazai gyártási kapacitásainak fejlesztését.
