Az elmúlt hónapok pangása után már lehet életjeleket tapasztalni a gabonapiacon, de arra még egy-két hetet várni kell, hogy eldőljön, valódi élénkülés lesz-e, és tényleg megindul a búza a hazai raktárakból az exportpiacokra – mondta a Világgazdaságnak Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) tanácsosa. Mint emlékezetes, a kormány múlt csütörtökön jelentette be, hogy megszünteti a gabonakiviteli szándék bejelentésének kötelezettségét.
Ez lehet az egyik oka annak, hogy lassan feléled tetszhalott állapotából a piac. Korábban a gabonatermelők arra panaszkodtak, hogy – részben a gabonakivitel adminisztratív lassítása, részben pedig az Ukrajnából érkező, kétes minőségű gabona és olajos mag, sőt liszt importjának következményeként – teljesen befagyott a piac, a magyar termelők terményeire sem itthon, sem az exportpiacokon nincs igény. Állításuk szerint a magyar exportőrők már a hagyományos piacaikról is kiszorultak, mivel az olasz, osztrák és román kereskedők az olcsóbb ukrán búzát preferálják.
A MOSZ információi szerint egyébként Ukrajnából több mint 1,3 millió tonna, ráadásul kétes minőségű gabona és olajos mag érkezett Magyarországra, amelyből 900 ezer tonna volt kukorica. Az ukrán importtal az érdekképviselet szerint az a legnagyobb baj, hogy itt ragad, és az eredeti tervekkel szemben nem megy tovább Európába és Észak-Afrikába. A beérkezett áru döntő többségét így a magyar etanol- és izocukorgyárak, takarmánykeverők, illetve hazai malmok vásárolták fel.
A piaci mozgások beindulása egyet jelent azzal, hogy a korábbi extrém magas árak – amelyekre példa, hogy a malmok tonnánként 135-140 ezer forintos áron is vásároltak étkezési búzát – elindultak lefelé. Ez a folyamat az egyes terményeknél különféleképpen zajlik. A MOSZ szerint a kukoricatermelők továbbra sem kaptak árat a felvásárlóktól, ami mögött az is lehet, hogy az aflatoxin okozta minőségi problémák miatt nagyon óvatosak a magyar áruval. Az érdekképviselet információi szerint egyébként
a nagyobb piaci szereplőknek tele vannak ukrán kukoricával a raktáraik, és ha mégis vásárolna valamelyikük, csak abban az esetben, ha az adott árura már megvan a vevője
– mondta Csősz Tibor.
Ezzel szemben a búzapiacon legalább már néhány felvásárló kijött az árral, mégpedig jellemzően 100 ezer forint alatt, 95–100 ezer forint közötti – egy esetben, hangsúlyozottan minőségi búzára, 100–110 ezer forintos – szintet meghatározva. Üzletkötésről azonban nem érkeztek hírek.
A szakértő várakozásai szerint
a minőségi búzára lesz exportpiaci kereslet,
csakúgy, mint a repcére. Feltéve, hogy az utóbbiból vannak még készletek, ugyanis az érdekképviselethez beérkező információk szerint a tárolókban jelenleg legfőképp búza és kukorica van. A napraforgópiacon is hasonló a helyzet: a termény ára a tonnánkénti 200 ezer forint alá csökkent, nyilván nem függetlenül attól, hogy Ukrajna a világ egyik legnagyobb napraforgómag-termelője, és Magyarországra is exportál.
Az, hogy hónapokig állt a gabonapiac, sok helyen már érezteti hatását a finanszírozásban – mondta Csősz Tibor, aki szerint
a termelők forgóeszköz-problémái miatt a tavaszi munkák finanszírozása – főként az inputanyagok megvásárlása miatt – már gondot jelent.
A piacot az is felbolygatta, hogy nemcsak gabona, hanem liszt is érkezik Ukrajnából. A silány minőségű ukrán liszt és gabona okozta problémákat a Világgazdaságnak először felfedő Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség feldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója azt mondta az RTL Híradónak, hogy a februártól várhatóan 5 százalékkal csökkentik a liszt árát a malmok.
Ez a gabonapiaci áresés a takarmánypiacra egyelőre nem gyakorolt hatást – válaszolták a Világgazdaság érdeklődésére a MOSZ-nál. Az élősertés-árak az elmúlt hetekben ugyan némileg csökkentek, ez azonban az érdekképviselet szakértői szerint nem a gabonapiaci áresés következménye, hanem – mivel a hazai felvásárlási árak a német jegyzésekhez kötöttek – a forint euróval szembeni erősödésének tudható be.
