A korábbi évekénél szerényebb, 3,2 százalékos áremelkedéssel a 2021. évi 1,932 millió forintról tavaly 1,994 millióra emelkedett az eladott termőföldek átlagos hektárára – közölte az OTP Jelzálogbank a NAV – egyelőre nem teljes körű – adatai alapján. A Világgazdaság által idézett beszámoló szerint területi bontásban a legnagyobb mértékben, 13 százalékkal Győr-Moson-Sopron vármegyében emelkedtek az árak, de Csongrád-Csanád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Komárom-Esztergom vármegyében is 10 százalék feletti árnövekedést produkált a földpiac. Akadt példa árcsökkenésre is: Veszprém vármegyében majdnem 10 százalékkal lett alacsonyabb az átlagár. Az elemzésből kimaradt Pest vármegye, ott a hiányos adatok nem teszik lehetővé következtetések levonását.
Az adatokból kiderül, hogy a legdrágább vármegye 2022-ben Győr-Moson-Sopron volt 2,51 millió forintos hektárárral. Ezenkívül Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom és Fejér lépte át a 2,4 millió forintos szintet. Mint Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője felhívta rá a figyelmet, továbbra is Nógrád a legolcsóbb vármegye; egyedül itt nem éri el az 1,5 millió forintot az átlagos hektárár.
Tavaly legkevésbé a szőlő, valamint a gyep művelési ágba tartozó területek ára emelkedett, itt minimális, 0,1-0,2 százalékos árnövekedést mutattak az adatok, a kert-gyümölcsös kategóriában az előző évinél 1,7 százalékkal magasabb átlagáron születtek adásvételek, míg a legnagyobb mértékben az erdő- és szántóterületek drágultak, mindkettő 7,3 százalékkal.
Az elmúlt évi adatokból kitűnik, hogy a termőföldpiac tavaly látványosan szűkült: a 2021-es 50,6 ezerről 2022-ben 40,8 ezerre, mintegy 19 százalékkal csökkent az adásvételek száma. Kivétel ezalól Zala, ahol 7 százalékos növekedést jegyeztek fel. Feltűnően visszaesett ugyanakkor a tranzakciók száma Baranya és Fejér vármegyékben, itt az előző évihez képest több mint 30 százalékkal kevesebb adásvétel született.
Ugyancsak jelentős a visszaesés az adásvételekben érintett teljes földterület mérete alapján, így 21 százalékos visszaesést jegyeztek fel az OTP Jelzálogbank szakértői. Mivel az adásvételekben szereplő földterület csökkenése meghaladta a tranzakciószám mérséklődésének mértékét, a gazdát cserélő földterületek átlagos mérete is alacsonyabb, mint 2021-ben. Az OTP Termőföld Értéktérképe szerint 2022-ben összességében nagyjából 37,8 ezer hektár termőföld került új tulajdonoshoz.
A legnagyobb területet, mintegy 4,5 ezer hektárt tavaly Bács-Kiskun vármegyében értékesítették. A másik véglet Baranya és Komárom-Esztergom vármegye 400-500 hektárral. Az eladott termőföldterület két vármegyében, Tolnában és Zalában nőtt az elmúlt évben 9, illetve 34 százalékkal. Csongrád-Csanád és Fejér vármegyében viszont közelítette a 40 százalékot a visszaesés mértéke.
Az országos forgalom mintegy kétharmadát a szántó művelési ág adja, ebben a kategóriában 28 százalékkal csökkent tavaly a forgalom, és mintegy 23,6 ezer hektár volt az eladott szántóterületek összesített mérete. A kert-gyümölcsös művelési ág esetében a szántóénál is nagyobb, 33 százalékos volt a visszaesés, míg a gyepterületeknél 24, a szőlőknél pedig 14 százalékos volt a szűkülés. Az erdőterületek forgalma ugyanakkor 19 százalékkal bővült tavaly.
Az elemzés megállapítja, hogy
a termőföld évtizedes múltra visszatekintve stabilan növeli árát. Miként a 2008-ban indult gazdasági világválság idején, úgy a koronavírus-járvány miatt megváltozott környezetben is ellenállónak bizonyult, és egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld összességében átlagosan 3,2-szeresére drágult 2022-re.
Hosszabb távon a lakáspiaci dinamika fölötti a termőföldek áremelkedéseSzabó István, az OTP vállalati és agrár ügyvezető igazgatója szerint a termőföld töretlen áremelkedésének főbb okai a növénytermesztés magas jövedelmezősége, az ágazathoz kapcsolódó támogatások nagysága és a legalább ötéves haszonbérbe adásból származó jövedelem adómentessége. Úgy véli, a piacra ugyancsak hatása lesz az állami tulajdonú területek júniusban induló és mintegy 22 ezer hektárt érintő árveréseinek, de az inflációs környezet is élénkítheti a forgalmat és tovább hajthatja az árakat. Az állami földértékesítési program mellett a termőföldpiacra hat a 2023-tól új szabályok szerint működő EU-s támogatási ciklus, közép- és hosszabb távon pedig a generációváltás miatti földforgalom erősödése várható.
