A miniszter megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a további fejlődés feltételeinek megteremtéséhez jogszabályok mellett anyagi forrásokkal is hozzájárulnak: az agrárkormányzat továbbra is jelentős összegekkel támogatja a szőlőtelepítést és a pincészetek korszerűsítését. Az elkészült Digitális Agrárstratégiában az agrártárca törekszik a szőlő- és borágazat elektronikus ügyintézési és ellenőrzési rendszerének kialakítására, valamint az elektronikus nyilvántartás biztosítására is – tette hozzá.
A tárcavezető fontos célnak nevezte a 2016-ban elfogadott szőlő-bor ágazati stratégia végrehajtását, valamint a 2020 utáni új Közös Agrárpolitika (KAP) reformja során a magyar érdekek határozott védelmét. Megjegyezte, hogy a KAP-tárgyalások során sikerrel fogták össze a szőlő- és bortermelő tagállamokat az Európai Bizottság anakronisztikus javaslatainak megakadályozására. Így továbbra is tiltott marad a borkészítés a hibrid direkttermő fajták terméséből. A közösségi márkák, a földrajzi árujelzők jó pozícionálását a bor eredetvédelmi keretszabályok megújításával és az országos bormarketing irányvonalához igazításával kívánják elősegíteni. Mindezek mellett fontos célkitűzés a bürokratikus terhek csökkentése – fűzte hozzá a miniszter.
Kis Miklós Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) vidékfejlesztésért felelős államtitkára bejelentette, hogy megkezdődött a Nemzeti minőségrendszerhez történő csatlakozás támogatása című pályázat előkészítése, amely átalány jellegű promóciós támogatást biztosít majd a borászoknak. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szaktárca az élelmiszeripar és a borászat számára nyitott egy 50 milliárd forint keretösszegű pályázatot, amely a mezőgazdasági termékek feldolgozására irányuló beruházások sikeres megvalósítását szolgálja. A korábban megjelent vidékfejlesztési pályázatok keretében az irányító hatóság már közel 150 milliárd forint támogatás megítéléséről döntött az agrár- és élelmiszeripari szereplők részére. A Vidékfejlesztési program új élelmiszeripari pályázatára 2019. január 2-ától nyújthatók be a támogatási kérelmek – tette hozzá.
Feldman Zsolt, az AM mezőgazdaságért felelős államtitkára szerint a digitális megoldásokat a szőlő-bor ágazat szolgálatába is kell állítani, mivel azok jelentősen hozzájárulhatnának a szektor értéknöveléséhez. Ezt segíti majd az ePincekönyv projekt, amelynek célja a szőlő és bor ágazat elektronikus ügyintézési és ellenőrzési rendszerének kialakítása és az elektronikus pincekönyv-vezetési lehetőség biztosítása. Ennek keretében sor kerül az ágazat teljes adminisztrációs rendszerének áttekintésére. Ebben kiemelt partnere az Agrárminisztériumnak a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa – sorolta.
Több szempontból fontos a szőlő-bor ágazat fejlesztése
2019. március 1. – Nemcsak kulturális, hanem komoly gazdasági és társadalmi érdek is a szőlő-bor ágazat fejlesztése, amelyben Magyarországon jelenleg több mint 40 ezer gazdálkodó végez értékteremtő munkát – mondta Nagy István agrárminiszter pénteken a Borjog és Bormarketing konferencián, Budapesten.
Mindenki erre az adatra vár: érkezik az orbáni hagyaték utolsó darabja, itt dől el minden – erre még Kármán Andrásék sem számítottak? Az előttünk álló héten érkeznek a friss ipari termelői árak, megtudjuk, az áprilisi mélypont után kijött-e a gödörből az export-import, és képet kapunk a kormányzati szektor egyenlegéről.
Szállodákba menekülnek a kisgyermekes családok a rendkívüli hőség elől: egy hét alatt látványosan megugrott a klimatizált hotelszobák foglalása A klímák használata is látványosan megugrott.
A hőség visszalöki Európát az energiaválságba, ebből még nagy baj is lehet – tovább emelkednek az áramárak Németországban órákra 868 euró fölé emelkedett az áram ára megawattóránként, miközben több országban is termeléscsökkentésre kényszerültek az erőművek.
Japán Metabo-törvénye: amikor a munkáltató is érdekelt abban, hogy lefogyj Japánban a túlsúly már munkahelyi ügy is.
Hőkupola: a francia hőség a magyar kukoricapiacot is felkavarhatja Hőkupola: a kukorica különösen érzékeny időszakban kapta a rendkívüli meleget.
Ezek a változások érkeznek júliustól: a fuvarozókat, az özvegyeket és a vállalkozásokat is érinthetik Új kötelezettségek érkeznek a nemzetközi fuvarozóknál, miközben módosulnak az özvegyi nyugdíj feltételei is.