Számos olyan rét és legelő van Magyarországon, amely a nemzeti parkok vagyonkezelése alatt áll, de a terület fenntartását, hasznosítását gazdálkodók végzik. Ezek jellemzően rövid távra megkötött szerződések formájában történnek, de egy állattartó gazdának igencsak fontos, hogy ezekkel a területekkel hosszú távon is számolhasson és tervezhessen. Nekik jelenthet segítséget egy új jogszabályi lehetőség, amellyel akár 25 éves használatot is szerezhet a gazda, megteremtve ezzel az állatállomány bővítésének vagy az egyéb fejlesztéseknek az alapját. Ez az új lehetőség az úgynevezett „természetvédelmi kijelölés”.

Milyen területekre vonatkozhat ez az új lehetőség?

A nemzeti park vagyonkezelésében lévő rét, legelő (gyep) művelési ágú földekre, továbbá a többségében rét vagy legelő (gyep) művelési ágú területre.

Ki élhet ezzel a lehetőséggel?

A területek hasznosítását főszabály szerint nyilvános pályázat útján lehet megszerezni. A mostani változással azonban az eddigi bérlő (aki eddig is megfelelően használta a területet és betartott minden előírást), lehetőséget kaphat arra, hogy a korábbinál hosszabb időtartamra folytathassa a terület hasznosítását. A nemzeti park természetesen dönthet úgy is, hogy mégsem teszi lehetővé a „természetvédelmi kijelölést” és a haszonbérlet lejárta után ismét nyilvános pályázatot ír ki a területre.

Milyen feltételeknek kell megfelelnie az eddigi földhasználónak?

a) a terület minimum 80%-a tekintetében földhasználónak vagy volt földhasználónak minősül;

b) az eddigi földhasználat során szerződésszegést nem követett el;

c) a nemzeti parkkal szemben 120 napot meghaladó tartozással nem rendelkezik;

d) vele szemben 3 éven belül természetvédelmi bírság nem került kiszabásra;

e) büntetőjogi felelősségét a kijelölést megelőző 7 éven belül környezetkárosítás vagy természetkárosítás bűntette miatti jogerős ítélet nem állapították meg;

f) nem marasztalták el korábban a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosításával kapcsolatban; és

g) legeltetés esetén legalább 3 éve rendelkezik a szükséges állatállománnyal.

Mennyi időre és milyen formában használhatja a területet?

Maximum 25 évre szerezheti meg a földhasználatot a fenti feltételeknek megfelelő eddigi bérlő. Fontos információ, hogy a szerződés kifüggesztésére nincs szükség és agrárkamarai vizsgálatra sem kerül sor. A szerződés viszont azt tartalmazni fogja, hogy a haszonbérlő a földet alhaszonbérbe nem adhatja és a használatát nem engedheti át más személy részére.

Mennyi a haszonbérleti díj?

A haszonbérleti díj összege 5000 Ft/AK/év, mely az infláció mértékével emelkedik évente. Ezt a bérleti díjat azonban kétévente felülvizsgálják, és a felülvizsgálat eredményeként valamint a piaci érték figyelembevételével a nemzeti park a szerződés módosítását kezdeményezheti. Ha a felek mégsem tudnak megállapodni a bérleti díj módosítása tekintetében, úgy a nemzeti park a haszonbérleti szerződést felmondhatja a gazdasági év végére.

Hogyan értesülhet arról a bérlő, hogy „természetvédelmi kijelölést” kezdeményez a nemzeti park?

A Nemzeti Park a használati szerződés lejártát megelőzően legalább 2 hónappal értesíti a földhasználót a természetvédelmi kijelölés kezdeményezéséről, aki az értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül tehet elfogadó vagy elutasító nyilatkozatot. A haszonbérbe adásra „természetvédelmi kijelölés” útján 2024. december 31. napjáig kerülhet sor.

[2010. évi LXXXVII. törvény 20/B. §]

[2/2023. (VIII. 3.) AM utasítás]

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára