Csúcson az agrárexport – az élelmiszergazdaság fordítja pozitívba a külkereskedelmi egyenleget

Fotó: Balázs Attila / MTI
Rekordszintre emelkedett tavaly az agrárexport, az exporttöbblet minden idők második legmagasabb értékét érte el. 

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme évről évre nagymértékben hozzájárul a nemzetgazdaság pozitív egyenlegéhez, ezért makrogazdasági jelentősége meghatározó. Az elmúlt években az agrárgazdaság a nemzetgazdaság pozitív egyenlegének jellemzően harmadát-kétharmadát biztosította, 2021-ben azonban ennél is magasabbra emelkedett ez az arány.

A KSH adataiból leszűrhető, hogy az agrárexport 2021-ben rekordszintre emelkedett, a külkereskedelmi többlet pedig 2012 után minden idők második legnagyobb értékét érte el. A kivitel tavaly 10,644 milliárd euró volt, ami 10,7 százalékkal haladta meg a 2020. évi értéket. Az agrárimport eközben 7,08 milliárd eurót ért el, 10,9 százalékkal növekedve az előző évi értékhez képest. A külkereskedelmi többlet 10,3 százalékkal haladta meg a 2020. évit.

Többéves távlatban az export és az egyenleg is látványosan növekedett: 2010 és 2021. között az agrárexport 82,2 százalékkal, az egyenleg 67,1 pedig százalékkal bővült.

Az agrártermékek aránya a teljes nemzetgazdaság külkereskedelmi többletéből rekordértéket ért el, 2021-ben 187,9 százalék volt, az agrárgazdaság 3,565 milliárd euróval járult hozzá a nemzetgazdaság 1,897 milliárd eurós többletéhez. Ez azt jelenti, hogy az agrártermékek külkereskedelme nélkül negatív lett volna a nemzetgazdaság külkereskedelmi mérlege.

A nemzetgazdaság és az agrárgazdaság külkereskedelmi többlete (millió euró)

Forrás: KSH

A nemzetgazdaság külkereskedelem egyenlege elsősorban a megnövekedett energiahordozó- (gáz- és kőolaj-) importnak betudhatóan csökkent, ami az energiaárak robbanásszerű növekedésének a következménye, az ipar exportját pedig aglobális félvezető-hiány fékezte.

Az agrárexport 2021. évi növekedése meghatározóan a növényi olajok (napraforgóolaj), a feldolgozott takarmányok és a húsok (baromfi) nagyobb forgalmának tudható be. A 2020. évihez képest leginkább a dohány és feldolgozott dohánypótlók és az olajos magvak (napraforgó, repce) kivitele csökkent.

A legfontosabb export-árucsoportok részesedése az agrárexportból 2021-ben (százalék)

Forrás: KSH

Az agrárimport tavalyi növekedése meghatározóan a feldolgozott takarmányoknak, az olajos magvaknak (repce, napraforgó) és a növényi olajoknak (repceolaj) tudható be, 2020-hoz képest leginkább a húsok (sertés), az élő állatok (sertés) és a húskészítmények behozatala csökkent.

A fontosabb termékcsoportok közül 2021-ben a kukorica exportértéke 876,3 millió euró, a kutya- és macskaeledel 794,8 millió euró, a napraforgóolaj 595,5 millió euró, a búza 568,4 millió euró és a baromfihús 566,5 millió euró volt.

Az első öt legnagyobb exportpiacunk 2021-ben Németország (1 553,8 millió euró), Románia (1 431,1 millió euró), Olaszország (1 374,9 millió euró), Ausztria (940,0 millió euró) és Lengyelország (544,3 millió euró) volt. Együttes részesedésük az agrárexportból 62,0 százalék.

Az importáruk származási helyét tekintve a legjelentősebb 2021-ben Németország (1 290,9 millió euró), Lengyelország (920,9 millió euró), Szlovákia (651,6 millió euró), Hollandia (576,8 millió euró) és Ausztria (545,7 millió euró) volt. Együttes részesedésük az agrárimportból 56,3 százalék.