A gazdálkodók elkötelezettek a természeti értékek megőrzésében, de sajnos évek óta konfliktusforrás, hogy egyes természetvédelmi jelentőségű állatfajok tömeges megjelenése lokálisan komoly gazdasági problémákat okozott – írja közleményében a NAK. Bizonyos területeken a téli vonulás következtében jelennek meg természetvédelmi érintettségű, ugyanakkor vadászható vadlúdfajok több ezer egyedes csapatai – jelentős mezőgazdasági kárt okozva. Leginkábba Tiszántúl megyéi érintettek a kérdésben, amelyről a Magosz és a NAK egyeztetéseket kezdeményezett a jogalkotóval és a hatóságokkal. A probléma nagyságát mutatja, hogy például

A szakmai egyeztetések és kidolgozott javaslatok révén született egy előremutató megoldás ebben az agráriumot, az állami természetvédelmet és a vadgazdálkodást egyaránt érintő kérdésben. A tömegesen vonuló vadlibák által okozott kártétel mérséklése érdekében a NAK és a Magosz javaslatot tett a vadászható vadlúdfajok vadászati idényeinek országos szintű egységesítésére, mivel több tiszántúli megyében az őszi időszakban azokra vadászati tilalom állt fenn, ami gátolta az eredményes védekezést. A módosítás révén megszűntek hazánkban az eddigi, területi elhelyezkedéstől függő, a nyári lúdra, a nagy lilikre és a vetési lúdra vonatkozó, eltérő időpontokban kezdődő és végződő vadászati idények. Így az említett három vadlibafaj vadászati idénye – a módosítás értelmében – az ország teljes területén egységesen október 1-től január 31-ig tart. Szintén változtak az ezen fajokra vonatkozó elejtési (teríték) korlátozások is: az új előírás szerint nyári lúdból, vetési lúdból és nagy lilikből naponta, személyenként összesen legfeljebb hat darab ejthető el, melyből a vetési ludak száma nem lehet több kettőnél.