Január 1-jén hatályba lépett az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény, amely a korábbiaknál jóval egyszerűbb átadást és komoly anyagi ösztönzőket biztosít a generációváltáshoz. A földszerzéshez hasonlóan itt is kormányhivatali jóváhagyáshoz lesz szükség, és természetesen itt is elkövethetünk olyan hibákat, amelyek az átadás hatósági visszautasításához vezethetnek, sőt még a szerződés jóváhagyása után is komoly problémák merülhetnek fel. Ezeket a buktatókat vesszük végig a cikksorozatunkban.

Röviden a gazdaságátadásról

Az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény ugyan már 2023. január 1-jén hatályba lépett, de a legtöbb szerződés megkötésére várhatóan majd csak a pályázati lehetőségek megnyílása után kerül sor (előreláthatólag idén év végén). Az Agrokép-en korábban már részletesen is bemutattuk a gazdaságátadás szabályait itt, itt és itt. Röviden összefoglalva, az egyszerűsített átadásra főszabály szerint csak családon belül lesz lehetőség, és csak idősebb adhatja át a fiatalabbnak, de mindezt már úgy, hogy elég lesz egyetlen szerződést kötni a teljes gazdaság átadásához.

A 300 hektáros maximumot itt is be kell tartani

Mindenki előtt ismert az a szabály, hogy egy földműves csak 300 hektárig szerezheti meg a termőföldek tulajdonjogát, függetlenül attól, hogy adásvétellel vagy ajándékozással történne ez meg. Nincs ez másként a gazdaságátadásnál sem: ha például 200 hektár tulajdonjoga tartozik a gazdaságba, de az átvevő már maga is rendelkezik 200 hektárral, így az átadással már túllépné a tulajdonszerzési maximumot és megtagadásra kerülne a szerződés kormányhivatali jóváhagyása. Ilyen esetben azt javaslom, hogy az átvevő még a szerződés megkötése előtt ajándékozza el egy közeli hozzátartozójának a földjeit, így csökkentve a tulajdonában lévő földek számát. A földek családon belüli átadásáról itt olvashatnak részletesebben.

Ne ütközzünk bele az elidegenítési tilalomba!

Az általam eddig látott gazdaságátadási szerződések mindegyikében szerepelt az a hiba, hogy olyan földek kerültek átadásra, melyek jelzálogjoggal voltak terheltek. Egy jelzálogteher ugyanis azzal jár, hogy elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeznek be az ingatlan tulajdoni lapjára. Az elnevezés is azt mutatja, hogy ez forgalomképtelenné teszi az adott vagyontárgyat és ez alól a gazdaságátadás sem mentesít. Van azonban megoldás: előzetesen engedélyt kell kérni a jelzálogjogosulttól (jellemzően a banktól), így ennek birtokában már nincs akadálya a vagyonelem átadásának.

Ingyenes átadásnál fontos lehet: az „osztályra bocsátás”

Mivel főszabály szerint családon belül lehet átadni a gazdaságot, így arra számítok, hogy a legtöbb gazdaságátadás ingyenesen történik majd meg. Számukra lehet fontos az öröklési jog egyik szabálya, az ún. osztályra bocsátás, amely azt jelenti, hogy az örökhagyó által – a halálát megelőző 10 éven belül – adott nagyobb értékű ajándékot vissza kell számítani a hagyaték értékébe. Ez azt jelentené, hogy hiába történik meg a gazdaság átadása, annak értéke változatlanul „darabolódna” az örököstársak között. Erre is van viszont megoldás: elég, ha a gazdaságátadási szerződésben annyi szerepel, hogy a „gazdaság átadására osztályra bocsátási kötelezettség keletkezése nélkül kerül sor”.

+1) Csak egy személy lehet az átvevő

A jogszabály egyértelműen kimondja, hogy a gazdaság átvevője csak egy személy lehet. Pont ezért nincs egyszerű helyzetben az a gazdálkodó, akinek több gyermeke vagy több hozzátartozója közül kellene választania. Számukra is van azonban egy kisegítő lehetőség, amelyet – több egyéb más hasznos tudnivaló mellett – a következő részben ismertetünk.

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára