Az új génszerkesztési technikáknál is az önrendelkezést várja el Magyarország

Forrás: Shutterstock
A magyar kormány GMO-mentesség melletti elkötelezettsége erős, egyben a kabinet ellenzi, hogy megszűnjön a tagállamok önrendelkezési joga az új génkezelési technikákkal előállított növények termesztésével kapcsolatban.

A Biológiai Sokféleség Egyezmény biológiai biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyve ma 20 éve lépett hatályba – emlékeztetett közleményében az Agrárminisztérium (AM). Ez az egyezmény e biológiai biztonságról szóló olyan nemzetközi szerződés, amely a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) országok közötti szállítását szabályozza. A Jegyzőkönyvet 2000. január 29-én fogadták el, 2003. szeptember 11-én lépett hatályba, Magyarország 2004-ben csatlakozott hozzá. A megállapodást 173 ország írta alá.

Az agrártárca Magyarország GMO-mentesség melletti erős elkötelezettségére is felhívta a figyelmet, amit az jelez, hogy a 2012-től hatályos új Alaptörvény is célként tűzi ki a hazai élelmiszeripar és mezőgazdaság GMO-mentességének biztosítását.

A magyar kormány ellenzi a közelmúltban közzétett brüsszeli javaslatot, miszerint az Európai Bizottság megszüntetné a tagállamok önrendelkezési jogát az új génkezelési technikákkal előállított növények termesztésénél eltörölné az ilyen termékek kötelező jelölését.

Magyarország a közép-kelet európai országok közül elsőként fogadta el e terület szabályozására vonatkozó, a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvényt, amely teljes összhangban van a nemzetközi szabályozással. A Jegyzőkönyv meghatározza a biológiai biztonság fogalmát és biztosítja egységes értelmezését minden egyes ország számára. A nemzetközi szabályozás célja annak garantálása, hogy az élő, módosított szervezetek szállítása, kezelése és felhasználása ne járjon káros hatással a biológiai sokféleségre és az emberi egészségre.

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink