A sertésszektor stratégiai kérdései nyilvánvalóan nem szakíthatók ki az egész agrárium stratégiai kényszerhelyzetéből. Mivel minden termelési tényező megváltozott, méghozzá jellemzően kedvezőtlen irányban, sok a teendő minden érintett számára.

Spanyolország

Az EU sertéshús kivitele az elmúlt három évben gyorsuló ütemben csökkent, sorrendben 3, 14 és 20 százalékkal. Idén még csak öt havi adatot tettek közzé, ami további 3,5 százalékos visszaesést jelez, és Kína aránya már alig 25 százalékos benne, ami 15 százalékos esés a tavalyi adathoz képest. Nem véletlen, hogy az EU export-csökkenésével azonos mértékű a legnagyobb kiszállító, Spanyolország visszaesése is. A spanyol sertéshús harmadik országokba irányuló exportja 2024-ben változatos tendenciákat mutat.

Szemben a tavalyi 295,193 ezer tonnával, a mai napig Spanyolország 261,074 ezer tonna sertéshúst exportált Kínába. Számunkra nagyon fontos kérdés, hogyan tudják a spanyolok új piacok felé terelni a kínai kiesést. Japán, a második legfontosabb célország 104,404 ezer tonnát importált, ami 3 százalékos bővülés. A harmadik helyen álló Fülöp-szigetek 19 százalékkal több sertéshúst vett ebben az időszakban a spanyoloktól, mint tavaly. A britek is többet vettek, 7,4 százalékkal. Figyelemre méltó azonban, hogy a sorban következő fontos célpiac – Kínához hasonlósan – 14 százalékkal kevesebb spanyol sertéshúsra tartott igényt.

Kína

Az senkinek sem lehet újdonság, hogy a sertéshús-világpiacot Kína mozgatja legerőteljesebben. Importjának csökkenése különösen fájdalmas az EU számára, hiszen Kína vizsgálatot indított az EU-ból származó sertéshússal kapcsolatban. A dömpingellenes vizsgálat azzal függ össze, hogy az EU a kínai acéltermékekkel, elektromos járművekkel járt el ugyanígy. Kína januárban már elkezdett az uniós szeszesitalok ellen is egy dömping-vizsgálatot, és időközben a tejtermékek is célkeresztbe kerültek. Ez erősíteni fogja az EU kiszorulását a legnagyobb exportpiacról.

Forrás: USDA

Spanyolországot Brazília váltotta fel, mint legnagyobb beszállító, amit nem csak piaci versenyképessége, hanem államközi szerződés is támogat. A spanyolok mentségére legyen mondva, a Vörös-tenger és a Szuezi-csatorna folyamatos válsága megnehezíti az európai szállításokat Ázsiába. Középtávon Kína importja a jelenlegi szint körül stabilizálódik. Nem kérdés, hogy egyre kisebb arányban lesz ez európai eredetű.

Az idei év első felében a kínai sertés- és belsőségimport 28 százalékkal csökkent. Ekkor Kína összesen 510 ezer tonna sertéshúst importált, ami 45,8 százalékkal (!) kevesebb, mint az előző év azonos időszakában, amikor elérte az 940 ezer tonnát, és már akkor is jóval elmarad a 2020 (2,12 millió tonna tonna sertéshús) és az 2021 (2,3 millió tonna) rekordértékeitől.

Érdemes külön kitérni Kína belsőség-importjára. Idén január és június között Kína ugyanis 600 ezer tonnát importált, ami 1,69 százalékos növekedés, és folytatása a 2023 novemberében kezdődött tendenciának, amikor először fordult elő, hogy belsőségimportja mennyiségben meghaladta a sertéshúsét. A kedvezőtlen adatok ellenére a sertés- és belsőségimport havi csökkenése a második negyedévben kevésbé volt súlyos (2024 második negyedévében átlagosan 20,23 százalékkal csökkent 2023 azonos időszakához képest), mint az első negyedévben regisztrált 36,67 százalékos visszaesés.

Magyarország

Ha a fenti képet színezzük még azzal, hogy eközben az EU-ban – a kedvező árak hatására – lassul a sertésállomány csökkenése, a vágások száma emelkedik, és például Lengyelországban a 44. pestiskitörést regisztrálták a napokban, miközben a kocák száma 2004-hez képest közel 70 százalékkal esett, a sertésállomány 50 százalékkal esett, egy forrongó katlanhoz hasonlíthatjuk az EU sertéspiacát. Anélkül, hogy e katlan minden forrpontját felsorolnám – nem is beszélve a hazai gazdálkodási környezet kigőzölgéseiről – könnyen belátható, és hogy a hazai sertésszektor szereplői nehéz döntések előtt állnak. Fejlesszek, hogy a válság parittya-hatását kihasználjam, vagy sem? A válaszhoz nélkülözhetetlen a versenyképes húsipar. Nos, ott komoly gondok vannak. A pályázati rendszeren nem fog múlni. A szektor szereplőinek együtt kell a jövőképüket kialakítaniuk. Azonosak az érdekeik. Javaslatom, mindenki kövesse saját érdekét, és észre fogja venni, hogy másnak is hasonló az érdeke!

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Központ, -Elemzés