Áder János: egy takarmánykiegészítő 80 százalékkal csökkentette a kérődző állatok metánkibocsátását

Józan előregondolkodással és a nemzeti jövedelem 2 százalékának fenntarthatósági célok megvalósítására fordításával megspórolhatók a klímaváltozás miatt várható későbbi veszteségek – mondta Áder János köztársasági elnök szerdán, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Amennyiben a mostani folyamatok folytatódnak, akkor a földfelszín hőmérséklete átlagosan 3 fokkal emelkedhet, aminek jelentős globális GDP-veszteség lenne a következménye – közölte Áder János. Az államfő egyetért azzal, hogy nem a fenntarthatóság irányába tett lépesek a drágák, hanem az, „ha nem teszünk semmit”. Megjegyezte, „ezt most még nem érezzük” és csak 10-20 év múlva lesz világos, amikor pedig már késő lesz azon sopánkodni, hogy mit kellett volna megtenni 2020-ban.

MTI/Szigetváry Zsolt

A köztársasági elnök emlékeztetett, a Budapesten tervezett Planet 2021 fenntarthatósági expón a fenntartható fejlődést szolgáló innovációkat mutatnak be, amelyek az energia-, a mező-, a környezet- és a vízgazdálkodás, továbbá a közlekedés területeit is felölelik.

Véleménye szerint

az alapproblémát az jelenti, hogy a Föld népessége a következő 30 évben mintegy 2 milliárddal növekszik majd, miközben a jóléthez szükséges erőforrások korlátozottak. Az új infrastruktúrák tervezése során ezért fontos, hogy az építésük és működtetésük is fenntartható módon történjen.

Az államfő elmondta, a budapesti expóra kilátogatók több mint 160 cég innovációjával találkozhatnak, de több ott megjelenő ötlet már közvetlenül is elérhető, mint például a tetőcserépbe beépített napelem és a városi biológiai szennyvíztisztítás. Emellett vannak olyan innovációk, amelyeket hamarosan nagyobb méretekben is használni lehet, ilyen lehet az a műanyagfaló „koktél”, amelyet magyar kutatók fejlesztettek ki, továbbá az ételmaradékokat hasznosító és komposzttá alakító robot.

A köztársasági elnök beszélt arról is, a „sok szempontból támadás alatt álló” szarvasmarha-tenyésztés területén is vannak biztató kísérletek, ugyanis Magyarországon is sikerrel teszteltek egy olyan takarmánykiegészítőt, amely 80 százalékkal csökkentette a kérődző állatok metánkibocsátását, miközben a hús és a tej minősége is javult.

Áder János megjegyezte ugyanakkor, hogy „van, amikor nem kell feltalálni a spanyol viaszt”, hanem vissza kell kanyarodni több száz éve működő technikákhoz, mint például a kiváló hőtechnikai mutatókkal rendelkező vályog alkalmazása. Kijelentette, a magyarok büszkék lehetnek az elért eredményeikre, amit az is mutat, hogy Magyarország mellett mindössze 20 ország volt képes arra, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése mellett tudta növelni a GDP-jét.

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink