A hétvégén mintegy 150, magát állatvédőnek tartó tüntető vonult fel a Vechta nevű, az állattenyésztés egyik központjának számító német városban azt követelve, hogy Németországban szüntessék meg az állattenyésztést. Igen, jól látja! A megmozdulást az „Együtt az állatipar ellen” szövetség szervezte. A vágóhidak felszámolását szorgalmazzák. A többszintű, összehangolt támadás az állattartók ellen ebben a számunkra igen fontos országban már itt tart. Olyan transzparenseket lehetett látni, mint például: „Az állatok rovására ne történjen haszonszerzés”. Egy összetett gazdasági válság idején már csak éppen ez hiányzik a német állatartóknak.

Egyre többen véreznek el a harcban

A német állattartók, különösen a sertéspestissel, a jogszabályokkal és az energiaválsággal egyszerre küzdő sertéstartók számának drasztikus csökkenéséről már sokszor írtam e lap hasábjain. Az akár hamarosan a sertéshúshiányt sem kizáró helyzet ránk nézve is közvetlen hatással bír, hiszen sertésáraink még mindig a némethez kötődnek leginkább. A németországi sertésár immár hetek óta a történelmi csúcsnak számító 2,1 euró/kilogrammos szinten van. A rövid pihenő után folytatni fogja emelkedését. A kínálat ugyanis erőteljes ütemben csökken. Persze a kereslet is megsínyli az ellenpropagandát és a gazdasági válságot, de ennek üteme elmarad a kínálatétól.

5xD

A tavaly megválasztott új német kormány agrárminisztere által fémjelzett állattenyésztés megreformálását zászlajára tűző törekvések egyik fontos eleme az 5xD néven elhíresült követelményrendszer, amit az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok többsége már magáévá is tett. Ez röviden azt jelenti, hogy Németországban született, nevelt, hízott, levágott és feldolgozott sertéseket szeretnének látni a pultokon, felcímkézve. Ez annak fényében, hogy a német sertésszektor alapját jelentős részben a környező országokból származó malacok képezik, a gyökerek kivágását jelenti. Az összes levágott sertés körülbelül 25 százaléka ugyanis import malac. A németországi sertéstartás összeomlása pedig tovább rontja az arányokat.

A mezőgazdasági miniszter által jegyzett törvénytervezetet a kötelező állattenyésztési címkézésről erős támadások érik. Az immár egy hónapja vita alatt álló tervezetet bírálók szerint a kezdeményezés kiforratlan. Nem tisztázza a többletköltségek viselőjét, az ellenőrző szervet, és csak a friss húsok szintjén, és csak a kiskereskedelemre, csak hazai árura vonatkozik. Ha nem mindenkire és nem minden csatornában kötelező, akkor az aránytalan versenyhátrányba hozza a hazai termelőket. Továbbá, a politikai indíttatású nyomás az állattartás külföldre települését fogja eredményezni.

Mindezek fényében nézzük, mit is tartalmaz a tervezet! Özdemir tervezete a sertéshús kötelező címkézésére öt tartási szintet ír elő.

1.) Az első szint a zárt tartás. A hizlalás a jogszabályi minimumkövetelményeknek megfelelően történik.

2.) A sertéseknek legalább 20 százalékkal nagyobb területük van a törvényi minimumszabványhoz képest.

3.) Nyitott istállók. A sertések az istálló belsejében állandóan érintkezhetnek a külső klímával. Ezt úgy érik el, hogy az istálló legalább egyik oldalát nyitva hagyják, hogy az állatok érzékeljék a környezeti ingereket, például a napot, a szelet és az esőt. Ráadásul a törvényi minimumszabványhoz képest legalább 46 százalékkal több helyük van.

4.) A sertéseknek egész nap, de legalább napi nyolc órában szabadtéri mozgásra van lehetőségük, illetve ebben az időszakban istállóépület nélkül a szabadban tartják. Ráadásul a törvényi minimumszabványhoz képest legalább 86 százalékkal több helyük van.

5.) Biogazdálkodás: Az élelmiszert az EU (EU) 2018/848 ökológiai rendelet előírásainak megfelelően állították elő. Az állatok számára ez még nagyobb mozgási területet és még több helyet jelent az istállóban, mint a többi tartási mód.

Hogy mi lesz ebből?

A gyakorlatban ez egy címkét jelent, amelyen a fenti öt közül meg lesz jelölve a releváns tartási forma. Tehát a fogyasztó – ha érdekli – kiválaszthatja a számára legkedvezőbb forrásból származó sertéshúst. A választék idővel egyre szűkösebb és méregdrága lesz. Mivel e szabályokat ki fogják terjeszteni az összes húsfélére, és a feldolgozott készítményekre, az eltántorítás a húsevéstől fel fog erősödni. Az amúgy is rossz hangulat az állattartók körében tovább fog romlani.

Számunkra az emelkedő sertésárak, a német sertéstartók esetleges külföldre költözése, és a szabályozás közösségi szintre emelése lehet a legfontosabb következmény. Bármilyen nehéz is azonosulni e követelményekkel, a fogyasztó közép-hosszú távon erre nálunk is igényt tarthat majd. A jelen ezzel szemben a kereslet szűkülése, a fizetőképesség romlása, a házon kívüli étkezések csökkenése. Szóval éppen ellentétes folyamatok azzal, hogy a különlegesen szigorú állattartási szabályokat a fogyasztóra hivatkozva hozhassák meg.

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Kompetencia Központ