Jézuska! Kérlek, hozz nekem egy kalkulátort, mellé olcsó takarmányt és műtrágyát! A gazdák híresen jó fejszámolók, de azt hiszem most jött el az ideje a precíz számításoknak. Nem véletlenül használom a precíz kifejezést. Ha most nem jön ki a matek, akkor azonnal lépni kell. A jószerencsére várni most hiábavaló. A visszarendeződés esélye csekély. Eljött a matematika, az adatalapú gondolkodás korszaka az agráriumban. A konszolidáció gyorsul. Ön a nyertese lesz?

Turbulens?

Ezt a kifejezést lehet legtöbbször hallani a jelenlegi agrárpiaci helyzetre. Ez örvénylőt, kavargót, forrongót jelent. Hát az agrárpiaci helyzet nem ilyen. Sokkal inkább gyorsuló, veszélyes, kihívásokkal, de lehetőségekkel is teli. Az inflációs spirál, amely az összes költséget és a kibocsátási árat érinti, egy új világba repített minket. Ebben az új világban nem pazarolhatunk semmilyen erőforrást, mindent optimalizálni kell. Mostantól ennek kell lennie szemléletünk központi elemének. A gazda minden időben alkalmazkodott az adott gazdálkodási körülményekhez, ami kimagasló életképességet biztosított számára. De ebben fontos támasza a támogatás, elkényelmesítő, gondokat elleplező szerepével együtt. Nos, támogatás ezután is lesz bőven, de aki nem lép szintet az alkalmazkodás terén, az a pálya szélére sodródik.

KAPkodás

Aki figyelemmel kísérete az aktuális KAP reform elmúlt három és fél évét, nem lepődik meg a végleges változaton. Az Európai Parlament november 23-ai döntését követően a Mikulás elhozta a végrehajtáshoz szükséges alaprendeletek. Remélem, Önök most éppen az ehhez kapcsolódó stratégiai tervet böngészik! Terv, tehát lehet még csiszolni rajta, de január elsejéig be kell nyújtanunk az EU-nak. A források fele fejlesztési, harmada környezet- és klímavédelemre fog fordítódni. A kettő azonban elválaszthatatlan egymástól. A hatalmas keretösszegek hatalmas felelősséget rónak mindannyiunkra. Ha ezen időszakban nem tudunk a zöld és a versenyképességi elvárásoknak egyaránt megfelelve ugrásszer előrelépést felmutatni, a források el fognak apadni.

Esély

„Lám, csak jó az isten, jót ád” Ha egy kicsit nyitottak vagyunk, könnyen észrevesszük, hogy újabb esélyt kaptunk a szemléletváltás felgyorsítására. Korábbi pazarló, a szokásos technológiájában a földből az életet kiölő műtrágyahasználat korszaka például véget ért. Eddig csak a növényt tápláltuk, a földdel alig törődtünk. Most már a gazdálkodás alfája: ismerd meg a talajod. Mentsd meg a talajéletet, tégy a talaj egészségéért!

Hamar rá fogunk jönni, hogy ha ökológiai rendszerben kezdünk gondolkodni, nem is lesz szükség annyi műtrágyára. Istállótrágya, szalma, szervesanyag körforgás, talajbaktériumok, biofiziológiai állapot, nincs új a nap alatt, csak nem láttunk a szemünktől. De a kényszer most nagy úr. Ha továbbra is jövedelmezően akarunk gazdálkodni, át kell gondolni az eddig gyakorlatot. Elő a kalkulátort!

Nézzük folyamatában a kialakult helyzetet! Jöttek az időjárási anomáliák szépen sorban. Aztán igen szűkössé vált a munkaerő, majd drágulni (meg okosodni) kezdtek a gépek, kaptunk állatjárványokat, majd jöttek a KAP-reform fenyegetései, figyelmeztetései, amelyek mára jogszabályi alakot öltöttek. Az üzentek sora most a mindent elborító drágulásban csúcsosodik ki. Értelmezni kell az üzeneteket, alkalmazkodunk, és tanulnunk. Így van ez az élet minden területén.

Ugye érezzük, hogy minden egybevág? Úgy fogunk támogatást kapni, ha többet törődünk környezetünkkel, úgy fogunk hitelt kapni, ha zöldülünk (nem a dühtől!), úgy tudunk fenntarthatóan gazdálkodni, ha van termőképessége a talajunknak. Sokáig sorolhatnám, mennyire egységes és egy irányba mutató most a kép. Ehhez a precíziós technológiák és az azoktól elválaszthatatlan precíziós gondolkodás, gazdálkodás, az optimalizáló rendszer az eszköz.

Erről szól az agrárpiacok költség-ár rendszereinek látványos és gyors átalakulása. Új egyensúly fog kialakulni, ami egyúttal komoly vízválasztó is. Nem fog ugyanis mindenki helyet találni ezeken a szinteken. Sokan észre sem veszik mi zajlik körülöttük. Mások csak a költségek emelkedését számolgatják, és megint mások már az új gazdálkodás feltételrendszerét alakítják ki. Ebben a technológiai módszerek, a talajművelési módok, a tápanyag-utánpótlás, a készletezés ugyanúgy beletartozik, mint a tárolási technikák fejlesztése, a gépesítés, az informatika és a munkaerő gazdálkodás, az adat-vezérelt gazdálkodás. Egyszóval minden. Mondom, izgalmas idők ezek. Nem csak a válságot, hanem az esélyt, a lehetőséget is meg kell látni benne. Azt nem mondhatom, hogy ez az utolsó remény, hiszen a támogatási rendszer évtizedek óta elmossa a versenyképesség és a tehetetlenség közötti egyébként elég széles mezsgyét. Azt viszont ki merem jelenteni, hogy aki most nem érti meg az idők szavát, lépéshátrányba kerül.

Az AgroStratéga immár évtizedes felmérésének idei válaszaiból kitűnik, hogy az időjárás és a költségemelkedések a legerősebb hátráltató tényezők a gazdák számára, és alig említik ma már ezek között a finanszírozást. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdaságban működők többsége eléggé megerősödött ahhoz, hogy fejlesztéseit a megfelelő irányba fordítsa és meg tudja valósítani. A téli hónapok kifejezetten alkalmasak arra, hogy informálódással, tervezgetéssel, az új körülményekre való felkészüléssel töltsük.

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Kompetencia Központ