A termőföld más célú hasznosításának szabályairól indítottunk cikksorozatot, melyben megvizsgáltuk, hogy milyen esetekben lehet egy termőföldet a mezőgazdaságtól eltérő célra hasznosítani, majd bemutattuk a belterületbe vonás szabályait is. Ezúttal a földvédelmi járulékot járjuk körül, magyarán, hogy mennyit kell fizetni azért, hogy a termőföldet időlegesen vagy akár véglegesen más célra hasznosítsák.
Mikor kell földvédelmi járulékot fizetni?
A jogszabály általános jelleggel mondja ki, hogy aki a termőföldet más célra hasznosítja (legyen az akár időleges vagy végleges kivonás), annak földvédelmi járulékot kell fizetnie. Végleges kivonás (például. belterületbe vonás) esetén ez egyszeri fizetési kötelezettséget jelent, míg az időleges más célú hasznosításkor mindaddig fizetni kell a járulékot, amíg a terület eredeti állapotának helyreállítása meg nem történik. Fontos, hogy a járulékot minden esetben az igénybevétel előtt kell megfizetni.
[2007. évi CXXIX. törvény 22. § (4) bek.]
Mennyi a földvédelmi járulék összege?
Végleges más célú hasznosítás esetén:
A termőföld aranykorona-értékét kell felszorozni a 2007. évi CXXIX. törvény 1. mellékletének táblázatában foglalt szorzószámokkal.
Időleges más célú hasznosítás esetén:
A járulék mértéke a minőségi osztályra tekintet nélkül az első évre vonatkozóan a termőföld aranykorona-értéke ezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeg. A szorzót évente ezerrel növelni kell mindaddig, amíg a terület az eredeti állapotának helyreállítása elfogadásra kerül.
Alsó határként határozza meg a jogszabály, hogy a járulék összege egyik esetben sem lehet 20 000 forintnál kevesebb.
Vannak-e mentességek?
Igen, de csak kivételes esetben biztosít mentességet a jogszabály.
Néhányat kiemelve ezek közül, mentes a járulék alól:
- az öntözési célú vízilétesítmény létesítése,
- a csapadékvíz összegyűjtésére szolgáló tározó létesítése,
- a kis teljesítményű erőmű építése,
- a mezőgazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó, legfeljebb 1000 négyzetméter területnagyságú terület – ha az igénybevevő olyan magánszemély tulajdonos, aki termelőnek minősül
- legfeljebb 400 m2 nagyságú terület más célú hasznosítása – ha az igénybevevő a magánszemély tulajdonos.
[2007. évi CXXIX. törvény 22. § (3)-(3d) bek.]
Lehet-e kedvezményt vagy részletfizetést kérni?
A járulék fizetése alól – a törvényi mentességeken túl – felmentés nem adható és részletfizetési vagy egyéb kedvezmény sem engedélyezhető. Fontos törvényi kedvezmény viszont, hogy ha a termőföldet mezőgazdasági tevékenység céljára vagy haltenyésztésre is alkalmas víztározó létesítésére hasznosítják, úgy a járulék felét kell megfizetni.
Bizonyos esetekben pedig még többletjárulékot is kell fizetni: többletjárulékot kell fizetni, ha öntözőberendezéssel ellátott vagy talajvédelmi létesítményekkel berendezett termőföldet hasznosítanak más célra.
[2007. évi CXXIX. törvény 23. §]
Kinek kell megfizetnie a járulékot?
A földvédelmi járulékot az igénybevevőnek kell megfizetnie. Ettől eltér a belterületbe vonás esete, ilyenkor a járulékfizetési kötelezettség az önkormányzatot terheli. Fontos információ, hogy amennyiben mégsem vagy csak kisebb területen valósul meg a termőföld kivonása, úgy jogvesztő határidőben kérhető a megfizetett járulék visszafizetése, ilyenkor a kérelmet ahhoz az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani, amely az engedélyről szóló határozatot hozta.
[2007. évi CXXIX. törvény 22. § (6)-(8)]
Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára
Cikk felhasználási feltételek:
Amennyiben a Felhasználó a saját weboldalára, közösségi oldalára tartalmat kíván átvenni a honlapról, azt kizárólag oly módon teheti meg, hogy a cikk címét és tartalmának rövid összefoglalóját (leadet) a képi elemek nélkül, változatlan tartalommal és hiánytalanul átveszi a Honlapról, és a forrást megjelölve a cikk teljes tartalmára mutató hiperhivatkozást (közvetlen linket) helyez el a címben vagy a lead alá. A felhasználási feltételekről itt olvashat.
