Tovább növekedett tavaly a KITE – jutott bőven osztalékra

Fotó: Vémi Zoltán / VG
Árbevételét 20,3, adózott eredményét pedig – a 2020-as 25 százalék után – 21,6 százalékkal tudta növelni tavaly a nádudvari KITE Zrt. Az agrárintegrátor cég forgalomnövekedésében jelentős szerepe volt a műtrágya áremelkedésnek, de az értékesített mennyiség is bővült.

Az elmúlt évi 3,33 milliárd forint után idén nagyobb, 5,47 milliárd forint osztalékot kapnak kézhez a legnagyobb hazai agrárintegrátor-cégként számontartott nádudvari KITE Zrt. tulajdonosai – derül ki a cég 2021-es beszámolójához csatolt közgyűlési jegyzőkönyvi kivonatból. A legnagyobb szeletet a juttatásból Csányi Sándor három cége – az Agrárspektrum Kft., az Agrárintegrátor Kft. és Agrochain Kft. – hasítja ki, amelyek A KITE részvényeinek 91,37 százalékát birtokolják.

Az osztalék növekedését a nádudvari cég teljesítményének további növekedése alapozta meg, hiszen

a KITE árbevétele 2021-ben 20,3 százalékkal, 321,3 milliárdról 386,7 milliárd forintra nőtt, eközben pedig az adózott eredménye 5,5 milliárdról 6,7 milliárd forintra emelkedett.

A beszámolóban a járványhelyzethez való alkalmazkodást a 2020-as évhez hasonlóként jellemzi a cég, hangsúlyozva, hogy elsődleges szempontként szerepelt a munkavállalóik egészségének biztosítása, a szezon sikeres lebonyolítása és a vállalat folyamatos működőképességének fenntartása. Ennek érdekében a napi működést, a munkarendet, valamint egyes ügyviteli és logisztikai folyamataikat gyorsan és radikálisan kellett átszervezni, amihez a cég dolgozói sikeresen alkalmazkodtak, így a KITE működése és teljesítménye a járványból kifolyólag nem sérült.

Ezzel együtt a tavalyi év a Covid-járvány miatt jelentős kihívást jelentett a KITE életében. Az ellátási láncok szakadása, a beszállítói teljesítések hosszabbodása, az alapanyagoknál fellépő hiányhelyzetek, az áremelkedések, valamint az árfolyam- és kamatemelkedések a változásokat gyorsan lekövető döntéseket igényeltek a társaság vezetőitől.

A társaság valamennyi üzletága szinten tartotta, illetve növelte forgalmát. Az árbevétel 44,78 százalékát az inputanyagok – mint a vetőmag, a műtrágya, a növényvédő szerek, a kertészeti inputok és alkatrészek – értékesítése adta. A beruházás-jellegű termékek (gép, öntözés, környezetápolási termékek) 18,05, a terményértékesítés 35,35, a szolgáltatási tevékenység pedig 1,81 arányban részesedett az összárbevételből.

Az input anyagokat értékesítő üzletágaik közül a műtrágya kereskedelmi üzletág növekedése volt jelentős. Ennek oka ugyanakkor nem csak a globális piacon is jellemző drasztikus műtrágyaár-emelkedés, hiszen a KITE az értékesített mesterséges tápanyagpótlók mennyiségét is növelni tudta.

A beruházás-jellegű termékeket, vagyis gépeket, öntözési, valamint környezetápolási eszközöket forgalmazó üzletágaik jó teljesítményét 2021-ben segítették a gépberuházásokat támogató pályázatok.

A terménykereskedelem tavalyi évét a drasztikus gabonapiaci árnövekedések jellemezték, ennek következtében nagymértékű volt az árbevétel emelkedése.

A már régebben működő szolgáltatási tevékenységeiben – mint például a műszaki szolgáltatások, vagy a hitelnyújtás – a KITE őrzi piaci részarányát, a néhány éve újonnan bevezetett tevékenységeinkre (mint például a KITE Alkusz, és a Kiemelt Szolgáltatások Igazgatósága), pedig a folyamatos bővülés jellemző.

A 2020-as 69,77 milliárdról 75,41 milliárd forintra nőtt a KITE export-árbevétele, amely elsősorban a terménykereskedelmi, gépkereskedelmi és műtrágya kereskedelmi üzletágak külpiaci forgalomnövekedésének köszönhető. Tovább nőtt a foglalkoztatotti létszám is, amely a 2019-es 1383 és a 2020-as 1512 után tavaly 1636 fő volt.

Négyszeres áron is vettek műtrágyát

A műtrágya értékesítés mennyisége az ide első negyedévben 15 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi időszak forgalmához képest – közölte az Agrárközgazdasági Kutató Intézet (AKI). A legnagyobb visszaesés az ammónium-nitrát és a káliumklorid esetében történt. Az előző terméknél 67, míg a másodiknál 37 százalékos volt a keresletcsökkenés. Az ammónium-nitrát visszaesését a gyártók ideiglenes bezárásai és a 3,7-szeres áremelkedés okozhatták az értékesítési árak a megfigyelt időszakban kétszeresére, illetve közel a négyszeresére emelkedtek 2021 első negyedévéhez képest.