A korábbi támogatási rendszerekkel ellentétben a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervében megfogalmazott célok közt a vízvédelem mellett kiemelt figyelmet kap a talaj is – mondta Juhász Anikó. A KAP céljai között hazánk vállalta, hogy 2023-ra, az első támogatási év végére több mint 1 millió hektáron történjen talajkímélő gazdálkodás. Ennek ellenére a mezőgazdasági termelők a különböző támogatási programokon keresztül ennek háromszorosára, összesen 3 millió hektárra vállalták azt, hogy talajvédelmi szempontból előnyös gazdálkodást folytatnak. Juhász Anikó elmondta, fontos az oktatás, a tudásátadás erősítése és ebben szerepük van az oktatási intézményeknek, civil szervezeteknek, a Magyar Talajtani Társaság szakmai és kutatási programjainak.

Idén zárul a „Talajok évtizede”, amellyel az Nemzetközi Talajtani Unió, az IUSS a talajok fenntartható használatának és védelmének fontosságára hívja fel a figyelmet. Célja, hogy elősegítse a talajok védelmét, a talajminőség javítását és a talajjal kapcsolatos tudományos kutatások támogatását. Három nagy feladat áll előttünk – hangsúlyozta Juhász Anikó.

A talaj állapotának felügyeletéről és ellenálló képességéről szóló irányelv javaslatot 2023 nyarán hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság. A tervezet vitája jelenleg is folyamatban van. Kiemelte, kevés olyan szakterület van, mint a talaj, ami az Európai Unióban egy külön kutatási területként jelenik meg, a „Talaj Misszió” keretében. Hazánk uniós elnöksége alatt kiemelt prioritás, hogy a Kelet-Közép-Európai régió 11 tagállama közösen kapjon egy regionális kutatási alapot, és ebben a négy tématerület közül az egyik a talaj legyen. Nagy lehetőség lenne ez a hazai talajtani szakembereknek, hogy célzott források segítségével K+F tevékenységet végezzenek – húzta alá.