Az Európai Műtrágyagyártók Szövetsége augusztus eleji állásfoglalásában arra hívta fel az európai politikusok figyelmét, hogy az élelmiszer-előállítás hosszú távú biztosítása érdekében garantálják, hogy az ágazat továbbra is hozzáférjen az EU-ba érkező földgázhoz, még akkor is, ha ellátási problémák miatt valamilyen szinten korlátozni kell az ipari felhasználást.
mondván, kigazdálkodhatatlan a végtermék ára a vevőik számára. Ez a minimum 25 százalékos kapacitáscsökkenést jelent, és a helyzet csak rosszabb lesz, mivel az olyan óriáscégek, mint a Yara International, a K+S AG, a Borealis AG és a Fertiglobe is további leállásokra figyelmeztettek, ha a földgáz ára tovább emelkedik.
Ez egyébként még az előtt volt, hogy a Gazprom bejelentette volna, augusztus végén három napra leállítja az Északi Áramlat 1-en a gáz továbbítását, majd szeptember elején azt, hogy az európai szankciók feloldásáig nem is indítják újra a szállításokat.
Áll az európai műtrágyagyárak 70 százaléka, néhány héttel ezelőtt pedig a péti Nitrogénművek is leállította a termelést – mondta az Indexnek Bige László, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa. Bige a leállást azzal indokolta, hogy olyan földgázárak alakultak ki, amelyek mellett már olyan magas árú lenne a gyártott műtrágya, amire már nem lenne kereslet.
Szavai szerint 10 év átlagában az üzem havi földgázköltsége 5–20 millió euró között változott, most pedig ez 300 eurós gázzal számolva 144 millió eurós kiadást jelentene havonta, és akkor még az egy év alatt tízszeresére drágult villamos energiát nem is vették számításba.
Bige László számításai szerint a megawattóránként 300 eurós földgázból tonnánként 1300-1500 eurós nitrogénműtrágyát lehet előállítani, ami 405 forintos euróárfolyammal számolva 526,5–607,5 ezer forintos tonnánkénti árat feltételez, amit aligha fizetne meg az évszázad aszálya miatt becslések szerint 800–1200 milliárd forintos bevételkieséstől szenvedő növénytermesztő ágazat.
Bige azt is hozzátette, hogy a pétfürdői, nemrég 450 millió euróból korszerűsített gyár leállítására, és az ismételten előrehozott karbantartásra azután került sor, hogy az őszi mezőgazdasági szezonkezdetre a raktáraikat feltöltötték a különféle összetételű nitrogénműtrágyákból. Idén tavasszal egyébként átmenetileg már szünetelt a gyártás.
Tapasztalatai szerint
a gazdák most kezdik igazán belátni, hogy egyáltalán nem lesz olcsóbb a műtrágya, nem érdemes továbbra is kivárni a vásárlásokkal.
Bige László szerint a nagyobb agrárcégek várhatóan drágán is megveszik a komplexebb nitrogénműtrágyákat, mivel a terméshozamok biztosításához szükségesnek látják ezt. „Legfeljebb kevesebbet juttatnak ki hektáronként a megszokott mennyiségeknél. A nitrogénműtrágyák elhagyásával ugyanis borítékolható a hozam- és bevételcsökkenés is” – tette hozzá.
Bige László úgy fogalmazott, hogy az eddigi infláció még csak a kezdet, mivel mostanra még csak a tavalyi gabonaár-emelkedés hatása jutott el az élelmiszerek fogyasztói árába, az idei termelést drágító hatások beépülése még csak most kezdődik. Év végére a lakosság pénztárcáján és a munkahelyeken is érződik majd a krízis, a következmények pedig sokkal súlyosabbak is lehetnek, ha az oroszok tényleg elzárják télre a gázcsapokat.
