A mezőgazdasági portál idén áprilisi felmérésében részt vevő gazdálkodók 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a tevékenysége során – például felvételezésre – használt már drónt. A légi permetezés ugyanakkor jóval összetettebb tevékenység, amelynek végzéséhez a drón irányítását végző személynek rendelkeznie kell az eszköz vezetéséhez szükséges képzettséggel, a megfelelő kompetencia-tanúsítvánnyal rendelkező drónt kötelezően regisztrálni kell, és kizárólag olyan növényvédő szer alkalmazható, amelyet engedélyeztek pilóta nélküli légijárművel való kijuttatásra is. Emellett a megyei kormányhivatalhoz előzetes kijuttatási tervet kell eljuttatni, a permetezési műveletet pedig a kormányhivatalnak is be kell jelenteni.
A növényvédelmi drónpilóta szakképesítést nyújtó képzéseket végző intézményeket a NÉBIH veszi nyilvántartásba, ezek kijelölése jelenleg is zajlik. A hivatal tájékoztatása szerint a szakképesítéssel rendelkező drónpilóták 2022 második felében már megkezdhetik a tevékenységüket.
Az Agroinform felmérésében részt vevő gazdálkodók 39 százaléka jelezte vissza, hogy tervezi részvételét egy ilyen képzésen, tovább 37 százalékuk ezt a részletes feltételek (például megfelelő képzési ár) ismeretében dönti majd el. Szóba kerülhet majd külső drónos vállalkozó igénybevétele is, összességében a megkérdezett gazdák 88 százaléka tervezi a drónos permetezés alkalmazását a gazdaságában.
A permetező drón használatát tervezők 34 százaléka a lehető legtöbb kultúrában szeretné kipróbálni az új technológiát, míg további 33 százalék elsősorban szántóföldi kultúrák esetében alkalmazná. A maradék 33 százalék elsősorban kertészetben, foltkezelésre, vagy más járművel nehezen megközelíthető területek kezelésére alkalmazná a dróntechnológiát.
A kezelés jellegét tekintve a legtöbben, 38 százaléknyian a kártevők elleni védekezésnél alkalmaznák a drónos permetezést, 30 százaléknyian a kórokozók elleni védekezés során, 28 százaléknyian a gyomszabályozásban, míg 4 százaléknyian egyéb céllal (deszikkálás, termésnövelő anyagok kijuttatása, stb.) vetnék be ezt a technológiát.
A technológiára nyitott gazdálkodók elsősorban a bonyolult szabályozási háttérben, a technológia és a kapcsolódó képzések és engedélyek magas költségében, illetve a korábbi tapasztalatok hiányában látják a fő problémát. A drónok alkalmazását egyelőre nem tervező gazdák elsősorban a technológia vélt alacsony hatékonysága, illetve külső vállalkozó esetén a felelősségi körök tisztázatlansága miatt ódzkodnak ettől a megoldástól.
A növényvédő szerek drónokkal történő kijuttatása ugyanakkor számos fontos előnnyel bír. A permetszerek hatékonyabban és takarékosabban jutnak ki a kívánt növényi kultúrákra. A kijuttatást végző eszközök nem tapossák le a talajt, ami a termésátlagban kultúráktól függően akár 10-30 százalék közötti terméskiesést is megakadályozhat hosszabb távon. Amellett, hogy a nehezen megközelíthető, vagy éppen felázott talajú helyeken is lehetővé válik a permetezés, a nagyobb méretű növények (pl. diófák) vegyszeres kezelése jóval egyszerűbbé és olcsóbbá válik. További fontos előny, hogy az egyre automatizáltabb drónok alkalmazása kevesebb élőmunkát igényel.
„A kérdőívet kitöltő gazdálkodók túlnyomó többsége pozitív várakozással tekint a dróntechnológia bevezetésére a permetezésben, ami arra utal, hogy rövid időn belül robbanásszerű növekedést tapasztalhatunk a mezőgazdasági drónok piacán – mondta Bolyki Bence, az Agroinform.hu portálvezetője. – Ez egy újabb olyan fejlemény, ami azt mutatja, hogy a digitalizáció és a legkorszerűbb precíziós megoldások gyorsan és folyamatosan hatolnak be a mezőgazdaság teljes vertikumába.”
