Addig nem hozható felelős döntés a növényvédő szerek használatának csökkentéséről, amíg nem ismert, hogy az Európai Bizottság javaslata következtében mennyivel csökken az Európai Unió mezőgazdasági termelése, ennek következtében pedig mennyivel emelkednek az élelmiszerárak és mennyivel nő az importkitettség – jelentette ki Nagy István, agrárminiszter. A tárcavezető szerint ugyanis javaslat következményeit bemutatni hivatott hatástanulmány nem tartalmazza számszerűen a várható gazdasági hatásokat. Ahhoz, hogy érdemi vitát lehessen folytatni a javaslatról, elengedhetetlen, hogy a Bizottság elkészítsen egy előzetes kalkulációt a termelés várható csökkenéséről, az élelmiszerárak és az importkitettség növekedéséről. Utóbbi ráadásul – tekintve, hogy az EU-n kívüli országokban jóval enyhébbek az élelmiszerbiztonsági szabályok – rendkívül komoly és megjósolhatatlan élelmiszerbiztonsági kockázatot is jelent. Ezért a tagállamok többsége tanácsi határozatban kérte az Európai Bizottságot, hogy egészítse ki a növényvédő szerek csökkentésére vonatkozó javaslatához kapcsolódó hatástanulmányt – húzta alá a miniszter.
Nagy István rámutatott, hogy az Európai Bizottság júniusban megjelent javaslatában fűnyíróelvszerű, minden tagállamra vonatkozó 50 százalékos növényvédőszer-csökkentést javasolt anélkül, hogy figyelembe vette volna az egyes tagállamok eltérő kiindulási pontjait és eddig elért eredményeit.
A miniszter hozzátette, szintén problémás a tervezet abból a szempontból, hogy teljes mértékben kitiltaná a növényvédőszer-használatot a nitrát-érzékeny területeket is magába foglaló, úgynevezett érzékeny területekről. Ez az EU megművelt mezőgazdasági területének csaknem 80 százalékát teszi ki. Egy ilyen döntés komoly csökkenést eredményezne a terméshozamokban, ami a jelenlegi, az élelmezésbiztonságot is veszélyeztető háborús helyzetben vállalhatatlan kockázat – hangsúlyozta a miniszter. A miniszter nyomatékosította: a növényvédőszer-használat csökkentése össztársadalmi érdek, olyan megállapodásra van szükség, amely megtalálja a kényes egyensúlyt az egészségügyi, a környezet- és klímavédelmi, valamint a versenyképességi és gazdasági szempontok között.
