A közép-ázsiai országok után Angolában is keresettek lettek a magyar vetőmagok és a szakértelem is, beleértve a szabályozással kapcsolatos tudást – mondta a Világgazdaságnak Sándorfy András, a martonvásári Elitmag Kft. ügyvezetője. Az, hogy ezeknek, a védett genetikai anyagok használatában új szereplőknek számító országoknak a magyar tudásra van szükségük, annak az ügyvezető szerint több oka is van.

Az egyik a hagyományokban keresendő, hiszen a Kárpát-medence korábban Európa gabonaközpontja volt, a vetőmag-nemesítést pedig már az 1890-es években tudományos szintre emelte egy királyi rendelet, mert már akkor felismerték, hogy a vetőmag az élelmiszerellátás-biztonság alapját képezi. Ezt a hagyományt még az állami gazdasági időszakban is sikerült továbbvinni, és az ágazat ma is nemzetközi mércével mérve is minőségi termékeket állít elő – tette hozzá. Másrészt pedig a magyar vetőmagágazat elismerésében a döntéshozók személyes – akár korábbi egyetemi – tapasztalatai, valamint a magyar diplomácia jó munkája is benne van.

A vetőmag fontossága pedig Kazahsztánban, Üzbegisztánban és Azerbajdzsánban is azért került előtérbe, mert felismerték az élelmiszer-biztonság fontosságát, és a nyersanyagokból származó bevételeiket elkezdték visszaforgatni a mezőgazdaságba – azon belül is elsőként az agrároktatásba, és a kutatás-fejlesztésbe, mára már eljutottak oda, hogy a rendelkezésükre álló földterületeket korszerű tudással, technológiával és minőségi genetikai anyagokat használva lehetnek képesek megművelni.

Ezekben az országokban a magyar szakértők segítenek a vetőmagok nemesítésében, illetve például a szakmai világszervezetekbe történő beilleszkedésben. A vetőmag ugyanis nem csupán egy növénykultúrából szelektált szaporítóanyag, hanem nagyon fontos szellemi tulajdoni terméket is megtestesít, kemény jogszabályi környezettel. Utóbbi kötelezettséget ró a fajtatulajdonosokra és a felhasználókra egyaránt, például a licencdíj fizetésében.

Sándorfy legutóbb egy FAO-projekt miatt tárgyalt Kazahsztánban. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete programja keretében a vetőmag és egyéb szaporítóanyagok minősítési rendszerét és a jogszabályokat segítik kidolgozni, valamint a minősítő intézetek felállításában működnek közre, azokat a tartományi rendszerben úgy segítenek központosítani, hogy minél kisebb adminisztrációval, de megfelelő garanciával tudják nyomon követni a vetőmagokat és a szaporítóanyagokat az ország teljes területén – magyarázta.

Az Elitmag Kft. már vitt ki hibrideket Kazahsztánba, és helyben folytat fajtaregisztrációs kísérleteket. A martonvásári vetőmagokból az elmúlt két évben már kiválasztották azokat a hibrideket, amelyek az ottani körülményeknek megfelelőek, találkoztak azokkal a partnerekkel, akik ebből vetőmagot termesztenek, egyeztették a hatóságokkal, hogy milyen nyomon követési rendszerekkel valósulhat meg a genetikai alapok és a szellemi tulajdon védelme. Idén lesz az első vetőmag-szaporítás, jövőre pedig már olyan magyar genetikát tudnak vetni, amit ott szaporítottak, és minősítettek.

Hasonlóan izgalmas terület a magyar vetőmagágazat számára a szubszaharai térség, mert például Angolából is érkezett megkeresés, hogy magyar szakértők nyújtsanak segítséget. Angolában óriási agrárpotenciál van, és ugyan a klíma, valamint a termőtalaj más, mint itthon, de a kihívás ugyanaz, jelesül az élelmiszer-önrendelkezés megvalósítása – mondta Sándorfy. Ott sem csak vetőmagról van szó, hanem például az állattenyésztők is visznek ki genetikai alapanyagot, illetve technológiai fejlesztésekben is részt vesznek magyar cégek.

A szubszaharai térségben is nagy lehetőséget jelenthetnek a magyar szaktudásra alapozott agrárfejlesztések.
Fotó: Elitmag

A minőségi, azon belül hazai vetőmagok használata itthon is kulcskérdés. Az Elitmag Kft. szakértőinek becslése szerint 2023 őszén a kalászosoknál a felújítási arány – vagyis a fémzárolt vetőmagok használatának területi aránya az összeshez képest – valamivel meghaladhatta a 40 százalékot. Ezt a cég által a termelőknek és a vetőmag-termeltetői partnereknek közvetlenül értékesített mennyiségből kalkulálták. A legutóbbi hivatalos adat szerint 2022-ben az őszi búza – vagyis nem az összes kalászos – felújítási aránya 54 százalékos volt. Az ugyanakkor jó jel, hogy

a tavaszi vetésekhez az Elitmag Kft. készletei már február végére elfogytak, kiemelkedő, hogy minden eddiginél jelentősebb, több mint 25 ezer hektárra való fémzárolt tavaszi kalászos és borsó vetőmagot értékesítettek.

Sándorfy András szerint ezek is alátámasztják, hogy bár most különösen nagyok a világgazdasági kihívások, a magyar termelők megbecsülik a magyar fajtákat, és tudatosan használják a hatóságilag minősített vetőmagot, tudván, hogy ez a garanciája az eredményes gazdálkodásnak.

Az ügyvezető azt is elmondta, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor az – nemcsak hatékonysági, hanem az eladási kényszer miatt is – olcsó ukrán gabonával kell versenyezniük, jól látszik, mekkora kihívást jelent a termelőknek a vetésszerkezet átalakítása. Most jelentkezik, hogy a klasszikus búza, kukorica, napraforgó, repce, árpa alkotta vetésforgónál mennyivel jobb lenne, ha néhány elfelejtett fehérjenövényt is nagyobb területen termelnének. Utóbbiak közül most a szója lett keresett, és az jól be is illeszthető a takarmányozási programba, de például a csillagfürt, a lóbab vagy más hüvelyesek termesztése teljesen háttérbe szorult. Sándorfy András szerint ugyanakkor nagyon fontos lenne, hogy ezeket, a korábban hagyományosnak számító növényeinket is visszahozzuk a köztermesztésbe. Úgy véli: szorgalmazandó lenne, hogy

segítve ezzel a hazai agrárium stabilitásának megtartását, a gazdálkodók eredményes gazdálkodásának megvalósulását.