A műtrágya-értékesítés az idei harmadik negyedévben az egy évvel korábbi azonos időszakban forgalmazott volumenhez képest 44 százalékkal csökkent – közölte az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). Ahogyan azt korábban Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnöke elmondta, a mindenki próbál csínján bánni az inputanyagokkal, különösen a műtrágyával, és inkább tavaszi fejtrágyázásban gondolkodnak. A beszerzésre ugyan most jóval nagyobb figyelmet kellett fordítani,
A VG által idézett statisztika szerint legnagyobb visszaesés két foszforforrás, a szuperfoszfát és a monoammónium-foszfát (MAP) esetében történt. A szuperfoszfát kereslete a hatodára, míg a MAP forgalma a harmadára esett vissza. Egyedül a nitrogénműtrágyák közé tartozó karbamid iránt volt intenzív az érdeklődés, ebből a termékből közel 4,5-szer többet adtak el a forgalmazók, mint 2021 harmdik negyedévében. Az ammónium-nitrát és a mészammon-salétrom (MAS) forgalma is jóval több mint a felével visszaesett, az értékesítési áruk pedig megközelítette a karbamidét. A legnagyobb kereslet volumenben a MAS és az NPK (nitrogén, foszfor, kálium) 15:15:15 iránt volt a tárgyidőszakban. A harmadik negyedéves értékesítés 63 százalékát ez a két termék adta. Az értékesítési árak a megfigyelt időszakban 2,4–3,6-szeresére emelkedtek 2021 harmadik negyedévéhez mérten.
Ugyancsak jelentős volt a visszaesés a növényvédőszer-piacon is: a harmadik negyedévben 40 százalékkal kevesebbet vásároltak a gazdák az AKI által figyelt termékekből, mint egy évvel korábban ugyanebben az időszakban. Még annak ellenére is, hogy a megfigyelt szerek száma a múlt évben jóval kevesebb volt, mint a tárgyidőszakban. Az általános visszaesés közepette a gombaölők között volt olyan szer – amelyet egyébként elsősorban a repce védelmére ajánlanak – amelynek nőtt az eladott mennyisége az előző év azonos időszakéhoz képest, illetve egy talajfertőtlenítő rovarölő szer is meg tudta duplázni forgalmát. A gyomirtók iránti igény ugyanakkor az idei harmadik negyedévében jócskán elmaradt a tavalyi év azonos időszakában tapasztalttól, ami elsősorban az idei nyáron tapasztalt súlyos aszálynak volt köszönhető.
Az első féléves adatok szerint az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások új mezőgazdasági gép- és eszközvásárlásainak értéke – nyilván a megemelkedett árak következtében is – drasztikus mértékben, 80 százalékkal emelkedtek, és elérték a 165,5 milliárd forintot.
A mezőgazdasági termelők továbbra is az erőgépek beszerzésére költötték a legtöbbet, ami a vizsgált időszakban a mezőgazdasági gépberuházások összértékének 62 százalékát tette ki. Ez az arány 5 százalékpontos növekedést jelent az első negyedévihez képest. A teljes értékesítésen belül a traktorok 34, a gabonakombájnok pedig 16 százalékos részarányt képviseltek. Idén az első félévben az egy évvel korábbi időszakhoz képest 502-vel több, azaz 1950 új kerekes traktor talált gazdára 56,2 milliárd forint értékben. Közöttük a legnagyobb részarányt az 50–100 lóerős könnyű univerzális, valamint a 101–140 lóerős kategória képviselte 27-27 százalékos részaránnyal.
A gabonakombájn-piac jelentősen bővült, 2022 tárgyidőszakában 220 új arató-cséplő gép került a gazdálkodókhoz 26,8 milliárd forint értékben. Legnagyobb darabszámban a különböző talajművelő gépekre volt igény, ezekből 2783-at adtak el, ami 15 százalékkal több, mint az egy évvel korábbiidőszakban. A gyümölcs- és szőlőápolás gépei iránti igény idén júniusig 82 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az öntözőgépek eladása jelentősen növekedett, 2022 első hat hónapjában 4,9 milliárd forint nagyságrendben értékesítettek lineáris, körforgó rendszerű, csévélődobos és csepegtető öntözőberendezéseket, míg egy évvel korábban 3,1 milliárd forint értékben.
