Az NHP kifutása fékezte a mezőgéppiacot, de a második félév újra rekordot hozhat

Fotó: Németh András Péter / Szabad Föld
A 2020-as gépforgalmazási rekord után biztató volt az évkezdet 2021-ben is, de aztán a második negyedévben átmenetileg fékezett a mezőgéppiac. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) azonban idén is bővülést vár.

A magyarországi mezőgéppiacot a fokozatos fejlődés jellemzi, a hazai mezőgazdasági géppark egyre korszerűbb az elmúlt években tapasztalt gépcseréknek köszönhetően is – írja agrárgép-piaci jelentésében az Agrárközgazdasaági Intézet (AKI). Az agrárgépek gépértékesítése évek óta dinamikus növekedést mutat, 2020-ban is újabb rekord született, a mezőgazdasági gép- és alkatrészforgalom meghaladta a 256 milliárd forintot. Bíztatóan indult a 2021. év is a gépberuházások szempontjából, majd a második negyedév végére kicsit lefékeződött a lendület. Az NHP is kifutott.

Az AKi szerint azonban

a mezőgazdaságigép- és alkatrész-kereskedelem idei tapasztalatai alapján év végére az eddiginél is jobb eredmények születhetnek.

Ebben fontos szerepet játszanak a pályázati lehetőségek. A termelők, az agrárvállalkozások a tervezett beruházásaikhoz a pályázati lehetőségek mellett előnyös hitel- és lízingfinanszírozási lehetőségekkel élhetnek, de kedvező beruházási környezetet teremtenek a kialakult terményárak is. Árnyalhatja viszont a jövőképet az esetleges forintgyengülés, az alapanyagok és alkatrészek árának jelentős növekedése.

Az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások, 160 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket és eszközöket 2021 első kilenc hónapjában a géppark megújítására – áll a jelentésben. Ez a forgalom, a több területen történt mennyiségi visszaesés ellenére, 16 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi eladásokat. Alkatrészekre több mint 54 milliárd forintot fordítottak, ami 16 százalékos növekedés a bázisidőszakhoz képest.

Nem nőtt a koncentráció

A végfelhasználóknak történő mezőgazdaságigépés eszközértékesítések 71 százalékát a vizsgált időszakban 10 cég bonyolította le, míg a három legnagyobb vállalkozás az összes magyarországi mezőgépeladás 55 százalékát adta 2021. január–szeptemberi időszakban. Az első tíz cég 2021 első három negyedévi részesedése 0,3, a három legnagyobb vállalkozásé pedig 1,4 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

A mezőgazdasági termelők továbbra is az erőgépek beszerzésére fordították a legtöbb pénzt, ami a vizsgált időszakban a mezőgazdasági gépberuházások összértékének 62 százalékát tette ki. A teljes értékesítésen belül a traktorok 34, a gabonakombájnok 14 százalékos arányt képviseltek (3. ábra).

Több traktor és kombájn kelt el

A mezőgéppiac legfontosabb szegmense a traktor, amelyből bőséges a hazai választék. Az ismert nyugati és keleti, illetve távol-keleti márkákból 2021 első kilenc hónapjában az előző év hasonló időszakához képest 330-cal több, azaz 2166 új kerekes traktor frissítette a gépparkot 52,3 milliárd forint értékben. Közöttük a legnagyobb részarányt továbbra is az 50–100 lóerős könnyű univerzális kategória képviselte. Ezekből 33 százalékkal nőtt az eladás, 627 darabra volt vevő. A 141–190 lóerős úgynevezett „farmmindenes” csoportba tartozókból 5 százalékkal nőttek az eladások, a 191–260 LE-s traktorokból 32 százalékkal nőtt a kereslet.

Ezzel szemben a 260 lóerő fölötti traktorokból csökkent az értékesítés.

A gabonakombájn-piac bővült, idén szeptemberig 221 új arató-cséplő gép került a gazdaságokba, míg 2020. január–szeptemberi időszakában 216 kelt el. Az eladások mintegy 22 milliárd forint összértéke 9 százalékkal haladta meg az előző időszaki eladásokat. Típusmegoszlás szerint 131 szalmarázó ládás, 90 pedig rotoros tisztítószerkezetű volt. A kombájnokhoz a tavalyinál 22, illetve 21 százalékkal kevesebb kukorica- és napraforgó-betakarító adapter talált vevőre.

Élénkült, bár a korábbi évekhez hasonlóan idén is változó képet mutatott a mezőgazdasági munkagéppiac. Legnagyobb darabszámban (4172) a különböző talajművelő gépekre volt igény, melyekből 21 százalékkal nőtt az értékesítés 2021 első kilenc hónapjában az egy évvel korábbi eladásokhoz viszonyítva. A talajművelő gépeken belül a szárzúzókból, a sorközművelő kultivátorokból és a tárcsás talajművelőkből vásároltak a legtöbbet a gazdálkodók. A szárzúzókból 18, a sorközművelő kultivátorokból 89 százalékkal nőtt a kereslet.

Még várat magára az öntözőgép-piac fellendülése

A gyümölcs- és szőlőápolás gépei iránti igény 7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi értékesítéstől. Ebben a gépcsoportban a metszők, előmetszők és a kertészeti soralj- és tőközművelők voltak a legkeresettebbek. Tápanyag-kijuttató gépekből 16, vetőgépekből 28 százalékkal volt nagyobb az eladás, mint egy évvel korábban. Előbbiből a legnagyobb részt a szilárdműtrágya-szórók (683 darab) képviselik. A vetőgépekből a legtöbbet a szemenkénti vetőgépekből értékesítettek (383 darab), 19 százalékkal többet a tavalyihoz képest. A sorvetőgépekből 20 százalékkal többet adtak el idén szeptemberig, mint a bázisidőszakban. A növényvédő gépek iránti kereslet 11 százalékkal haladta meg 2020. január-szeptemberi időszaki értékesítést. A piacra került 967 növényvédő gépből 697 függesztett, illetve vontatott, míg 44 önjáró szántóföldi permetezőgép 121 pedig ültetvénypermetező volt. A szálastakarmánybetakarítók iránti kereslet a bázisidőszak szintjén alakult, ezen belül 3, illetve 9 százalékkal nőtt a rendkezelők és a fűkaszák forgalma. A bálázó gépekből 16 százalékkal nőtt az eladás, összesen 399-et értékesítettek, melyekből 377 hengerbálázó volt. Mellettük 60 új bálacsomagoló gép állhatott munkába nyáron, ez a tavalyinál jóval (-56%) kevesebb.

Az öntözőgépek eladása csak kismértékben növekedett, 4,3 milliárd forint nagyságrendben telepítettek lineáris, körforgó rendszerű, csévélődobos és csepegtető öntözőberendezéseket. Még várat magára a fellendülés, pedig az egyre gyakoribb szélsőséges időjárás miatt szükség lenne a gyorsabb ütemű – az állam által kiemelten támogatott – öntözőgép-beruházásokra.