A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) októberben azt állapította meg, hogy a vállalkozások jogsértően törekedtek a partnerek és a cégcsoport közötti, illetve a viszonteladó partnerei közötti verseny, valamint az import korlátozására, és 11 milliárd forintos büntetést szabott ki a Nitrogénművek Zrt.-re. Ezután alakult a hazai legnagyobb műtrágyatermelő, a kormány és a GVH közötti vita – emlékeztetett a Napi.hu. A Nitrogénművek Zrt. szerint viszont alaptalan a versenyhivatal határozata, amellyel szemben a cégek bírósági jogorvoslattal élnek. Közben a kormány azzal vádolta Bige Lászlót és a társaságot, hogy a cég drágábban adja a magyar gazdáknak a műtrágyát, amivel hét év alatt 36 milliárd forintos kárt okozott nekik. Ezt Bige tagadta, azt állítva, hogy az energiaárak emelkedése miatt van drágulás, korábban pedig tíz évig csökkent a termékek ára.

A Fővárosi Törvényszék szerdán nem jogerősen elutasította Nitrogénművek cégcsoport azonnali jogvédelemre vonatkozó kérelmét, a társaság pedig csütörtökön jelezte: fellebbezni fog.

A Nitrogénművek élni fog az azonnali jogvédelmi igényének elsőfokú elutasításával szembeni fellebbezési jogával, mindezt teszi annak érdekében, hogy minden tőle telhetőt elkövessen a folyamatos termelésének fenntartása érdekében – közölte a társaság a Napi.hu-val. Közlésük szerint a bírság összege a vállalatcsoport számláin rendelkezésre áll, ugyanakkor a rendkívüli energiapiaci helyzet olyan szintű kockázatokat jelent az iparágban, aminek kezelésére a vállalat nem készülhetett fel előre és minden forrásra szüksége van a megnövekedett költségeinek finanszírozásához.

„Vállalhatatlannak tartjuk egy vitássá tett jogviszonyban, egy ilyen mértékű összeg befizetésével kockáztatni működésünket és akár visszafordíthatatlan hátrányt okozni vállalatunknak, így a fellebbezés jogával nem élni felelőtlenség lenne részünkről” – tájékoztatott a vállalat vezetése.

A Nitrogénműveket, Magyarország legnagyobb ipari földgáz fogyasztóját súlyosan érintik a megnövekedett energiaárak, ugyanis a földgázt nem energiahordozóként, hanem alapanyagként hasznosítja. A cég állítja, a jelenlegi piaci helyzetre nem lehetett előre felkészülni, a több mint tízszeresére emelkedett földgázárak soha nem látott helyzetet teremtettek az európai műtrágyapiacon, mely iparágat elsőként érintett a kialakult helyzet, ami annak sajátosságaiból adódik.

A folyamatos 365 napos termeléssel szemben egy erősen szezonális értékesítés áll, ahol a műtrágya ára nem fixálható, ugyanis az heti szinten folyamatosan változik az adott piaci helyzetnek megfelelően.

A cég állítása szerint a kormányzati kommunikáció eredményeként, az olcsóbb terméket remélő gazdák most pórul járhattak, hiszen az elmúlt hetekben az energiapiaci krízis tovább fokozódott, további gyárleállásokat eredményezve a régióban. Közben a térség más nagy gyártói le is állították a műtrágyatermelést a magas gázárakra hivatkozva.