A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezésére 2021. január 1-jével lépett hatályba családi gazdagokról szóló törvény (2020. évi CXXIII. törvény). Az évek óta várt jogszabály bevezetésével megvalósult a korábbi mezőgazdasági működési formák reformja úgy, hogy egyszerűbbé vált az őstermelők és a családi gazdaságok működése, az adózás tekintetében kedvezőbb feltételek mellett lehet gazdálkodni, és csökkentek a gazdáknak adminisztrációs terhei is.
A törvény kifejezetten az agráriumban tevékenykedő őstermelőkre és családi gazdaságokra fókuszál oly módon, hogy az egyéni őstermelők jogviszonya érintetlen maradt, a közös igazolvánnyal gazdálkodó őstermelők és a családi gazdaságok pedig új formában, őstermelők családi gazdaságaként folytathatják tevékenységüket. A változás jegyében a korábbi közös őstermelőknek 2021. június 30-ig a családi gazdaság működését szabályozó szerződést kell benyújtaniuk a Kamarához, azoknak pedig akik egyéni vállalkozóként vezették a családi gazdaságukat 2021. március 31-ig kell nyilatkozniuk arról, hogy a jövőben őstermelői vagy egyéni vállalkozói formában tevékenykednek tovább.
Az őstermelővel szembeni előírások változatlanok, így továbbra is előírás a 16. életév betöltése, és a saját gazdaságában végzett őstermelői tevékenység. A saját gazdaság azt jelenti, hogy az őstermelőnek rendelkeznie kell a tevékenységhez szükséges eszközökkel, azok felhasználásáról, valamint az általuk előállított eredményről pedig jogosult dönteni. Ilyen eszköz pl.: a termőföld, illetve az egyéb olyan eszközök, melyekkel a termelést folytatni lehet, például mezőgazdasági gépek. Fontos, hogy saját gazdaság fogalmába a bérbe adott területek nem számítanak bele, kizárólag azok, amelyeket a gazdálkodó maga használ.
A törvény kibővítette az őstermelők tevékenységi körét is. Korábban az személyi jövedelemadóról szóló törvény 6. számú melléklete tartalmazta azokat a tevékenységi köröket, amelyeket őstermelőként lehetett végezni. Az új szabályozás életbe lépésével kibővült ez a kör, így az őstermelők a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: földforgalmi törvény) szerinti mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységet egyaránt végezhetnek attól az időponttól kezdve, mikor az adott tevékenység az őstermelői nyilvántartásban rögzítésre kerül.
Őstermelőként a földforgalmi törvény alapján az alábbi mező- és erdőgazdasági tevékenységek végezhetőek: növénytermesztés, kertészet, állattartás, állattenyésztés, halgazdálkodás, szaporítóanyag-termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, valamint a kiegészítő tevékenységekkel végzett vegyes gazdálkodás, de az ezekből származó bevétel nem haladhatja meg a mező- és erdőgazdasági tevékenységből származó éves bevétel 25%-át.
Azt a tevékenységet, amit a gazdálkodó őstermelőként folytat, egyéni vállalkozóként már nem végezheti, vagyis az őstermelői nyilvántartásban bejegyzett őstermelői tevékenységet 2021. december 31-ig az egyéni vállalkozói nyilvántartásból törölni kell.
Az adminisztrációs terheket csökkentve 2021. január 1-jével megszűnt az őstermelői igazolvány, továbbá megszűnt az értékesítési betétlap őstermelői jogviszonyt érvényesítő funkciója is. Az értékesítési betétlap adóügyi nyilvántartás vezetési kötelezettség teljesítésére alkalmas alapnyilvántartás, amelynek vezetésére az őstermelőknek továbbra is lehetősége van.
Akik a gazdálkodást 2021. január 1-től a családtagokkal közösen kívánják folytatni, azt őstermelők családi gazdasága (ŐCSG) keretében tehetik meg, amelyet legalább két, egymással hozzátartozói láncolatban álló őstermelő hozhat létre. Jelentős változás, hogy 2021-től az ŐCSG tagjának csak 16 éven felüli őstermelőt lehet felvenni, azzal a kedvezménnyel, hogy akik 2020. december 31-én családi gazdaságok 16 éven aluli tagjai voltak, azok az ŐCSG-ben is tagok maradhatnak. Az ŐCSG alapításakor a tagok írásbeli szerződést kötnek, melyben rendelkeznek a használatukban lévő mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld, a termelőeszközök és az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok az ŐCSG tagjai által végzett közös gazdálkodás érdekében való rendelkezésre bocsátásról. A tagok által közösen kijelölt tag, a képviselő, az ŐCSG nevében jogokat és kötelezettségeket szerezhet, így a képviselő eljárhat a tagok nevében, pl. értékesítésnél. (NAK)