A növénytermesztésben használt növényi gyógyszerek, növényvédő szerek engedélyezésének és felhasználásának szabályait az Európai Unió évek óta folyamatosan szigorítja, enélkül is az unióé a világ legszigorúbb engedélyezési rendszere. Az elmúlt években azonban ez a szigorítás sok esetben nem szakmai, hanem gazdasági és politikai érdekek mentén, a fogyasztói félelemkeltésén alapult, mely miatt sok igazságtalan támadás éri a gazdákat – hangsúlyozza a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Ez a folyamat oda vezethet, hogy egyre több import termék jelenik meg a piacon, amelyek olyan harmadik országból kerülnek a fogyasztók elé, ahol sokkal lazábbak a termelési szabályok.
Magyarország élen jár a jó minőségű élelmiszerek előállításában, hazánk nagy hangsúlyt fektet a növényorvoslásra. A növények védelemében használatos gyógykészítményeket diplomás növényorvosok írják fel, annak érdekében, hogy megelőzzenek vagy kezeljenek veszélyhelyzeteket. Jogos társadalmi elvárás a fogyasztóktól a termelők irányába, hogy minél egészségesebb és jobb beltartalmi értékekkel rendelkező növényeket termeljenek. Ehhez azonban szükséges a növényi „gyógyszerek” alkalmazása, melyek védenek az esetleges károsítóktól, megbetegedésektől.
A humán gyógyászatban alkalmazott, a növényvédőkhöz gyakran hasonló szerek is kémiai vegyületekből állnak, amik a gyógyulás után meghatározott idővel kiürülnek a szervezetből. Ez ugyanígy történik a növények esetében is: a növényi gyógyszerek lebomlanak mire a fogyasztókhoz kerülnek az élelmiszerek. Ezért is érthetetlen például, hogy azokat a készítményeket, amelyeket az emberek recept nélkül különféle gombák okozta bőrbetegségekre használnak – nagyon magas koncentrációban, közvetlenül a bőrre kenve – a növényorvoslásban sokan ellenzik az ugyanolyan hatóanyagcsoportba tartozó készítményeket a kultúrnövények gombás megbetegedései ellen.
Az Európai Unió fejlett élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszert működtet, amelynek a NÉBIH-en keresztül Magyarország is tagja. Az elmúlt években a kémiai és biológiai veszélyekre vonatkozó riasztások között a növényvédőszer-maradékok aránya a legalacsonyabb. Ezzel szemben a növényi gyógyszerek használata nélkül termesztett növényekre jellemző – és az emberi szervezet számára kifejezetten veszélyes – patogén szervezetek és mikotoxinok aránya magas. Az elmúlt három évben egyetlen egy olyan riasztás történt, amely során az EU-n belül termelt áruban mutattak ki növényvédőszer-maradékot. Az összes többi riasztás valamely harmadik országból importált termékben megtalált, határérték feletti vagy nem engedélyezett növényvédőszer maradékra hívta fel a figyelmet.
A növényi gyógyszerek okszerű és szakszerű használata nélkül jelentős termésveszteségek alakulnak ki, amely a megtermelt élelmiszer mennyiségének drasztikus csökkenését és végső soron az élelmiszerek drágulását jelenthetik. Emiatt sem szabad elvenni azokat az eszközöket a gazdálkodóktól, melyek segítségével az egészséges, biztonságos és elérhető árú élelmiszereket tudják megtermelni. A beporzók, például a méhek számának csökkenése mellett ez is jelentősen veszélyezteti az élelmiszertermelés jelenlegi szintjének fenntarthatóságát és a hazai élelmiszer-önellátást!
Fogyasztói szemléletváltásra van szükség a növényi gyógyszerekkel kapcsolatban: ezek a készítmények ahhoz szükségesek, hogy a gazdák egészséges, jó minőségű és kellő mennyiségű élelmiszert tudjanak előállítani. (NAK)