A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és több szakmai szervezeti is tiltakozik az Európai Bizottság „Termőföldtől az Asztalig” stratégiája (F2F) ellen, amely szerintük súlyos következményekkel járhat az uniós élelmiszertermelésre, a gazdaságokra és a vidékre nézve. A köztestület álláspontját erősíti a Kieli Egyetem tanulmánya, amely tanulmányt tett közzé F2F végrehajtásának következményeiről. A NAK közleménye szerint ez egy újabb olyan jelentés, amely megállapítja, hogy az EU korlátozná a termelést korlátozná, sok gazda tönkremenne, és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás sem csökkenne. A kamara felteszi a kérdést: hány tanulmányra van még szükség a Farm to Fork stratégia károkozó hatásairól, hogy észhez térjenek?
A Kieli Egyetem tanulmánya határozottan kijelenti:
„Az F2F stratégia nem hatékony az éghajlatváltozás ellen!”.
Fotó: Katona Tibor KT
Zalai Hírlap
A Bizottság 2020 májusában terjesztette elő – hatástanulmány nélkül – a „Termőföldtől az Asztalig” stratégiát, amely az Európai Zöld Megállapodás egyik fő intézkedése. A klímasemlegesség 2050-ig megvalósítását célzó stratégia a növényvédőszer-használatot 50, a műtrágyahasználatot pedig 20 százalékkal csökkentené 2030-ig. Az antibiotikumok használatában szintén 50 százalékos vágást irányoz elő, az ökológiai gazdálkodással érintett területek arányát pedig 8-ról legalább 25 százalékra emelné.
Több mint egy évvel azután, hogy az Európai Bizottság elindította stratégiáját, még mindig hiányzik az azt alátámasztó hivatalos hatástanulmány – hangsúlyozza a NAK, arra emlékeztetve, hogy a kamara és számos szakmai szervezet már korábban is jelezte, hogy az elemzések elvégzése nélkül készült stratégiák elfogadhatatlanok. Ugyanis – alaptalanul – olyan súlyos terheket rónának az agrár- és élelmiszergazdaság szereplőire, hogy közülük sokan felhagynának a tevékenységükkel. Mindeközben a szabadkereskedelmi egyezményeknek köszönhetően
a harmadik országokból az EU piacaira érkező termékek még a jelenlegi szabályozásoknak sem feltétlenül felelnek meg.
Az elmúlt hetekben több olyan tanulmány is napvilágra került, amely hasonló tendenciákat jelez, és amelyek a mezőgazdasági közösségeken túl is aggodalmat keltők. Mint minden tanulmány, a Kieli Egyetem mostani tanulmánya is úgy véli, hogy az F2F stratégia a termelés jelentős csökkenéséhez vezetne. A marhahús termelése 20, a tejé 6,3, a gabonaféléké 21,4, az olajos magvaké 20 százalékkal csökkenne az EU-ban.
Gabonafélékből és marhahúsból biztosan importra szorulnánk a jövőben.
Továbbá az egyetemi tanulmány szerint az F2F stratégia éghajlati szempontból nem lesz hatékony. Bár a stratégia megvalósítása elsőre látványos, 109 millió CO2-egyenértéknyi csökkenéshez vezethetne az üvegházhatású gázok uniós kibocsátásában, azonban ezt a látszólagosan kedvező hatást megsemmisíti az uniós LULUCF-ágazatban (földhasználat, földhasználat-változás és erdőgazdálkodás) a CO2-tárolás 50 millió tonna CO2-egyenértékkel történő csökkenése, és az uniós termelés harmadik országokba áthelyezése. Utóbbi önmagában 54,3 millió tonna CO2-egyenértékkel több üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményezne. Mindezek semlegesítenék az uniós stratégia mezőgazdasági kibocsátások tényleges csökkentésére gyakorolt – remélt – hatását.
