Ördögi körbe kerültek a gabonapiacok

Fotó: Narinder Nanu / AFP
Oroszország miatt idegesek az árupiacok, drágul a szójabab és a kukorica is. A beszállítói láncok szakadozása, az infláció, a kedvezőtlen időjárás és a járvány miatt végbement élelmiszer-felhalmozások látványos áremelkedést idéztek elő a gabonák, köztük a búza piacán. Az olasz tésztagyártók már a termelés leállítására készülnek.

Újabb kilencéves csúcsra emelkedett a búza jegyzése a chicagói árutőzsdén (CBOT) hétfőn, mivel csökken a világ legnagyobb exportőreinek kínálata. Három napja először emelkedésre váltott a szójabab és a kukorica jegyzése is írja a vg.hu.

A búza legnagyobb forgalmú határidős jegyzésében 1,1 százalékkal, 8,43 dollárra nőtt a vékánkénti (1 véka = 36,35 liter) ár. Eddigi napi csúcsán 8,46 dolláron állt a jegyzés, ami 2012 decembere óta a legmagasabb szint.

A szójabab vékánkénti ára 0,1 százalékkal, 12,64, a kukoricáé pedig 0,2 százalékkal, 5,71 dollárra nőtt. A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) előrejelzése szerint a folyó szezonban 777 millió tonna búza terem világszerte, 4 millióval kevesebb a korábban becsültnél.

Egyre nagyobb fejfájást okoz, hogy a nyári durumbúzaársokkot követően a következő hónapokban erős kínálatcsökkenés is jöhet, mivel a tésztagyártáshoz is használt búzaféle piaca nem lesz képes ellensúlyozni a vezető exportőr Kanada gyenge termését. Az észak-amerikai ország általában a durum globális kereskedelmének mintegy kétharmadát adja, azonban az idei szélsőséges hőség és aszály miatt a termelés várhatóan mintegy hárommillió tonnával, a 2020-as szinthez képest csaknem 50 százalékkal csökken. A helyzet a durumjegyzéseket 13 éves magasságokba tolta, feltüzelve az élelmiszerárak emelkedésével kapcsolatos várakozásokat, éppen akkor, amikor a világ gazdaságai kilábalni igyekeznek a Covid–19-járvány okozta válságból.

Egyes olasz tésztagyártók már azt jelzik, hogy a helyi termés kifutásával a következő hónapokban leállásokra kerülhet sor.

A kanadai termelés éppen akkor apadt el, amikor a világ durumkészletei már hatéves mélyponton voltak, részben a miatt a tésztafelhalmozás miatt, amelyet a járvány miatt bekövetkezett lezárások okoztak. Az idén több termény ára is megugrott a betakarított mennyiségek visszaesése és a növekvő költségek miatt, de a durum esetében különösen nagy volt a piaci feszültség, az exportárak pedig június óta csaknem megduplázódtak.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) élelmiszerár-indexe tízéves csúcson van, és mivel az európai búza ára novemberben 13 éves rekordot ért el, drágul a kenyér is. Az index értéke, amely a globálisan leginkább forgalmazott élelmiszerek nemzetközi árait követi nyomon, a múlt hónapban átlagosan 133,2 pont volt, szemben a szeptemberben felülvizsgált 129,2 ponttal. Az októberi érték 2011 júliusa óta a legmagasabb, éves összehasonlításban az index 31,3 százalékkal emelkedett.

A FAO értékelése szerint a mezőgazdasági nyersanyagárak az elmúlt évben meredeken nőttek a betakarított terméshozamok visszaesése és az erős kereslet miatt. A búza árának alakulásáról többek között a következőket írták:

A világpiacokon a főbb exportőrök, különösen Kanada, az Orosz Föderáció és az Amerikai Egyesült Államok lecsökkent termésmennyisége miatti szűkebb kínálat továbbra is felfelé irányuló nyomást gyakorolt az árakra.

Októberi jelentésében a római székhelyű FAO

az egy hónappal korábban becsült 2,800 milliárd tonnáról 2,793 milliárdra csökkentette a 2021-es globális gabonatermésre vonatkozó előrejelzését.

Ez főként az Iránra, Törökországra és az Egyesült Államokra vonatkozó, lejjebb szállított búzatermésbecsléseket tükrözte. A FAO szerint a világ várható gabonatermelése még mindig rekordot dönthet az idén, de elmaradhat a várt kereslettől, ami az előre jelzett gabonakészletek csökkenéséhez vezethet. A keresletet felfelé húzta a globális gabonakereskedelemre vonatkozó, új rekordot ígérő, megemelt előrejelzés, amely a megnövekedett búzakereskedelemre alapoz.

Az aggodalmak középpontjában továbbra is az exportképes észak-amerikai és oroszországi kínálat szűkülése állt, és bár az EU termése várhatóan még mindig sokkal nagyobb lesz, mint az előző szezon gyenge eredménye, az átlag alatti minőség potenciálisan korlátozhatja az EU által exportra szánt malmi búza mennyiségét.

A testület szerint a felfelé irányuló árnyomást mérsékelték a többnyire jó ausztráliai termelési kilátások, bár az arra vonatkozó elképzeléseket, hogy az ausztrál termés rekordot érhet el, mérsékelték az idő előtti fagyok és egyes területeken a kedvezőtlen szárazság.

Az IGC szerint egyes vevők – köztük Algéria, Szaúd-Arábia és Kína – állítólag módosították a malmibúza-import minőségi kritériumait, hogy alkalmazkodjanak az EU-ból származó áruhoz, és Kína állítólag Franciaországból is biztosított alacsonyabb minőségű szállítást takarmányozásra. Emellett néhány ország felfüggesztette a behozatali vámokat, hogy megkönnyítse az importot.

Arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy – amint a nyersanyagok piacainak szélesebb körét – a búza és a gabonafélék piacát is befolyásolják az inflációs várakozások.

A fokozódó ütemű pénzromlásról szóló előrejelzések arra késztetik a befektetőket, hogy fedezeti ügyletként a gabonák piacain is vevőként jelenjenek meg. A vételek feljebb hajtják az árakat, az emelkedő árak tovább fokozzák a várakozásokat, újabb vételeket indukálva, így a kör bezárul.

Egy véka búza ára az amerikai határidős piacon 828 cent közelében jár, már-már a 2012-es csúcsot (944) ostromolva. Ha az emelkedés ezt is meghaladná, a grafikonok szerint tér nyílhat a 2008-as árfolyamcsúcs (1334) elérésére.

Szerző: Háda Bálint