MOSZ: Fogy a levegő a termelők körül, veszélyben hárommillió hektár szántóföld hasznosítása

Fotó: Szakony Attila / Zalai Hírlap
Súlyos pénzügyi gondok akadályozzák a szántóföldi munkák elindítását – állítja közleményében a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ).

A gabonafélék és az olajos magvak piacán súlyos zavar van Magyarországon, hónapok óta áll a hazai piac. Mostanra egyre kevesebb a levegő a termelők körül. Hamarosan kitavaszodik, el kell indítani a szántóföldi munkálatokat. Ezt a gazdálkodók súlyos pénzügyi gondjai akadályozzák, amit nem utolsó sorban az okoz, hogy

nem tudják eladni a betárolt gabonájukat

– áll a MOSZ közleményében.

Mint írják, emelkedtek a költségeik, a piaci szereplők pedig bekészleteztek az ukrán szemesterményekből. Az árak a fél évvel ezelőttihez képest 30-40 százalékkal csökkentek. Igaz, az őszi betakarítást követően a világpiaci árak is csökkenésnek indultak, de az olcsó ukrán gabona miatt a belföldi árak az EU-n belül tapasztalt árszínvonaltól is elmaradnak. A magyar termelők kiszolgáltatott helyzetbe kerültek.

A tavalyi óriási aszály és a megnövekedett költségek miatt, a termelők elvesztették biztonsági tartalékaikat, mára a gazdák többsége komoly likviditási problémákkal küzd. Nem tudják realizálni tervezett bevételeiket, romlott hitelképességük, így ennek a gazdasági évnek az eredményei nem sok jót ígérnek. Akik nyomott áron értékesítették a terményüket, nem tudják fedezni belőle az optimális mennyiségű inputanyagok költségeit, pedig csak emellett lenne garantálható a stabil terméshozam.

A 2023-as évre hektáronként – bérleti díjak nélkül – 450-500 ezer forint a költség, a 90 ezer forintos tonnánkénti búzaár mellett egyértelmű, hogy nem éri meg a termelés, még átlagos időjárás esetén is veszteség keletkezik.

Az ellenőrzés nélkül beáramló ukrán gabona mellett még az is kérdéses, hogy eladható lesz-e az új termés – írja az érdekképviselet.

Ilyen körülmények között komoly veszélybe kerülnek azok a vállalások is, amelyeket az Agrárminisztérium a magyar Stratégiai tervben vállalt. A bruttó hozzáadott értéknek 53, az exportnak 57 százalékkal kellene növekednie ebben a ciklusban

A MOST szerint azonnali tagállami és uniós intézkedésre van szükség a termelők védelmének érdekében, hogy ne érje őket további veszteség. Gondoskodni kell az élelmiszerbiztonságról, a bejövő importnak minden szempontból meg kell felelnie a minőségi követelményeknek. Ezek a létfontosságú döntések 150 ezer termelőt és 1 millió földtulajdonost is érintenek.

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink