Az őszi búza aratása a legutóbbi adatfelvétel idején már a terület több mint 50 százalékán befejeződött, az innen érkezett információk alapján 5,5-5,7 tonnás termésátlaggal. (Tavaly a KSH 5,63 tonnás átlagtermést mért.) A korábbi információk szerint megközelítőleg 860 ezer hektár lesz a betakarított őszibúza-terület. Ezek alapján a búzatermés mennyisége nem éri majd el az ötmillió tonnát, de a termés kevesebb mint fele a belföldi szükséglet, így az aratás végén lesz megfelelő exportárualap is – mondta aVilággazdaságnakPetőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke.
A búzánál a minőség különösen érdekes, és az előzetes tapasztalatok alapján most úgy tűnik, kevesebb a malmi búza, mint amire számítottak. Mint emlékezetes, ez tavaly is probléma volt, akkor az aratás után a szakértői becslések arról szóltak, hogy 70-30 százalék lehetett a takarmány- és az étkezési minőség aránya, országrészenkénti nagy eltérésekkel. Akkor az jelentett problémát, hogy a vevők csak a kiváló minőségű, úgynevezett javító búzát keresték, bár később beindult az export, és az idei aratás kezdetére kiürültek a raktárak.
Az őszi árpa aratása gyakorlatilag befejeződött, az előzetes adatok szerint 5,7 tonna körüli hektáronkénti termésátlaggal került le a termény a 255 ezer hektárról. Ez a tavalyi 5,46 tonnás hektáronkénti hozamot és az előző öt év átlagát is némileg meghaladja. A repcével hamarosan végeznek a gazdálkodók, itt pedig 2,7 tonna per hektár a termésátlag.
A gabonapiacon most az látszik, hogy vannak vevők a terményre, de az árak alacsonyabbak, mint amit a gazdálkodók elvárnának. Az árpára viszont most kicsit visszafogottabb a kereslet, de a GOSZ-elnök bízik abban, hogy ennek a korai aratás az oka, mert most még az olaszoknál a nyári leállás ideje van, de amint visszatérnek a szabadságról, az árpa iránti kereslet is megélénkülhet.
Most mindenütt elég gyorsan haladnak munkákkal – mondta a Világgazdaságnak Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) tanácsosa. Szerinte nem elképzelhetetlen, hogy a búza termésátlaga az aratás végére magasabb lesz, mert több, a korábbi években az országos átlagnál jobb hozamokkal záró vármegyében (mint például Zala, Vas, Győr-Moson-Sopron) később kezdődött az aratás.
A költségek ugyan valamennyivel csökkentek az előző évhez képest, a jelenlegi árak azonban erre sem nyújtanának fedezetet. Csősz Tibor szerint ugyanis a tonnánkénti búzaárak az elmúlt hetekben a 70 ezer forintot meghaladó szintről 65 ezer forint környékére süllyedtek, költségként pedig hektáronként 400 ezer forinttal lehet számolni. Vagyis az 5,7 tonnás termésátlaggal 70 ezer forintot meghaladó búzaár hozná ki nullásra a búzatermelés eredményét.
A MOSZ-nál figyelik a régiós árakat is, és továbbra is azt tapasztalják, hogy – a két héttel ezelőtti adatok szerint – a magyarországi búzaár tonnánként 2-5 ezer forinttal marad el a lengyelországitól. Az árcsökkenés nem csak magyar jelenség, a párizsi gabonatőzsde, a Matif árai is „csörgedeznek lefelé”, de továbbra is nagyobb a különbség a magyar árakhoz képest, mint amennyit a szállítási költségek indokolnának.
