Elvitt másfélmillió tonna búzát az aszály

Fotó: Fekete István
A tavalyihoz képest jóval gyengébb hozamadatok látszanak az aratás derekán, az alföldi régiókban pedig akkora az aszálykár, hogy még az elszállt gabonaárak mellett is veszteséges lesz a szántóföldi növénytermesztés.

Az 1,6 millió hektárt érintő nyári betakarításra rányomja a bélyegét az óriási károkat okozó aszály. Az őszi árpa aratásával gyakorlatilag végeztek a gazdálkodók, míg a búza- és a repceterület egyharmadáról került le a termés – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az Aratási Koordinációs Bizottság ülése utáni tájékoztatón.

Összességében a tavalyinál gyengébb hozamadatokat látunk

– jelentette ki. Az aszálykárok, párosulva a termelési költségek emelkedésével, komoly kihívásokat jelentenek a termelőknek, az Agrárminisztérium pedig minden segítséget megad a nehézségek kezelésére – tette hozzá.

Európa más részein is pusztít az aszály, Magyarországon pedig kettészakadt az ország, itt a Dunától keletre jellemző inkább a szárazság. A különbségeket jól érzékelteti, hogy Nógrádban 2,6 tonnás hektáronkénti átlagterméssel aratták le az őszi árpát, a Dunántúlon nem volt ritka a 6 tonnás hozam sem. A 317 ezer hektáron termelt őszi árpából egyébként 1,4 millió tonna az össztermés, az egy hektárra vetített átlaghozam pedig 4,5 tonna.

A repce betakarításának egyharmadánál látszik, hogy talán a 400 ezer tonnás eredmény érhető el – mondta az államtitkár. Most 1,9 tonnás átlaghozamnál tartanak, ami a korábbi évekre jellemzőnél 40-50 százalékkal alacsonyabb termést feltételez. Az őszi szárazság és az erős kártevő-jelenlét már a mostani aszály előtt sokat gyengített a repce állapotán.

Őszi búzát 937 ezer hektáron aratnak idén, várhatóan az elmúlt öt év átlagánál egyharmaddal alacsonyabb mennyiséget. Az eddig betakarított termés nagyobb része az aszályos alföldi területekről érkezett a magtárakba, a termésátlag pedig 3,6 tonna. Ezért a tárca feltételezi, hogy a dunántúli területek jobb eredményei az aratás végére 4 tonna közelébe, vagy fölé emelik a hektáronkénti országos átlagot. Nehezíti a becslést, hogy a termelők beszámolói alapján a még kint lévő állományok rendkívül heterogének.

A belföldi igényeket, vagyis a malmoknak, a takarmánykeverőknek és az ipari felhasználóknak, valamint a vetőmag céljára szükséges mintegy 2,5 millió tonnás mennyiséget ez a szűk termés is kielégíti, de

legfeljebb 1 millió tonna lehet az exportárualap

– mondta az államtitkár. Mint fogalmazott, ebben a feszített piaci helyzetben különösen fontos, hogy az agrártárca folyamatosan monitorozza a kivitelt, és működteti az exportbejelentési kötelezettsége. A piaci szereplőket józanságra intik, és folyamatosan egyeztetnek velük, ugyanakkor a következő hetek alapján nem zárható ki a kormányzati beavatkozás lehetősége – jelentette ki.

Az agrárkormányzat arra számít, hogy a kukoricára és a napraforgóra is lesznek aszálykár-bejelentések, így termelők által július 4-éig aszálykárosként jelentett, több mint 320 ezer hektáros terület növekedni fog. Ezeket a jelzéseket november 30-áig tehetik meg a károsultak, így azt, hogy a kárenyhítési alapban rendelkezésre álló 12,5 milliárd forinthoz képest szükség lesz-e további forrásra, csak ezután az időpont után lehet megmondani. Az ugyanakkor biztos, hogy

megemelik az aszályhoz kapcsolódó biztosítások támogatását, a 14 milliárd forintos keret pedig azt jelenti, hogy a támogatásintenzitás 65 százalékra emelkedik.

Az exportbejelentési kötelezettséggel a termelők is egyetértenek, ők fogyasztók is, és számukra is fontos az ellátásbiztonság – mondta a tájékoztatón Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke. Már az elmúlt években is érezték a klímaváltozás hatásait, de a májusi csapadék mindig megmentette őket „Idén ez elmaradt, a keleti országrész termelői számára pedig a két tonna körüli termés tragédia, abból a magas terményárak ellenére még nullára sem lehet kihozni az eredményt” – fogalmazott. A 2021/2022-es szezonban ugyanis hektáronként 430-470 ezer forint a termelési költség, ezzel áll szemben a tonnánként 110 ezer forint körüli eladási ár.

Az aszály ugyanakkor még tart, a kapás növényekre is kihatással lesz, a GOSZ-elnök szerint pedig ezért

át kell gondolni a szántóföldi növénytermesztési stratégiát.

A kárbejelentésekből 160 ezer hektár a búza, de várható, hogy a kapások után is többszázezer hektárra lesznek kénytelenek aszálykárt bejelenteni.