Egyre inkább rászorulnak az öntözésre az agrártermelők

Nagyobb területen öntöztek, és több vizet juttattak ki a földekre a gazdálkodók tavaly, mint 2020-ban. Idén még a tavalyinál is nagyobb szükség van a mesterséges vízpótlásra, amit jelez, hogy a belügyminiszter már március 21-én kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot.

Idén hatalmas károkat okoz az aszály, ami az utóbbi évekre visszatekintve egyre sűrűbben fordul elő. Az elmúlt év is rendkívül száraz volt, az országos évi csapadékösszeg tavaly csak a 514 millimétert érte el, ami 101 milliméterrel kevesebb az előző évhez képest – írja öntözésről szóló jelentésében az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). A júniusi csapadékösszeg országos átlagban 16,2 milliméter volt, amely a sokévi átlag 23 százaléka. A hiányzó nedvesség növényekre gyakorolt káros hatásait tovább erősíti a forróság: az országos középhőmérséklet 2021-ben mintegy 0,1 Celsius-fokkal múlta felül az 1991–2020-as átlagot. A nagyobb gondot az jelentette, hogy nyáron komoly hőségperiódusokat tapasztalhattunk 2021-ben, a 30 Celsius-fokot meghaladó hőmérsékletet hozó hőségnapból a 29 napos átlagnál jóval többet, 42 napot mértek, míg a 35 foknál melegebb forró napok száma a normál hárommal szemben nyolc volt.

Ezek – ahogyan az a kalászosoknál idén még a 2021-esnél is nagyobb mértékben – jelentősen hatottak a növénytermesztés hozamaira. A kialakult helyzet hatására a belügyminiszter kihirdette a rendkívüli öntözési vízhasználatot (2021-ben július 1-jétől október 31-ig, idén viszont már március 21-étől), amely csak tartósan vízhiányos időszakban áll a gazdálkodók rendelkezésére. A termelők bejelentése alapján közvetlenül felszíni vízből legfeljebb egy hónapig (hektáronként maximum 120 milliméter vízmennyiséggel) és 100 hektár alatti területen történhet így öntözés. A tartósan vízhiányos időszakban a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélkül, egy alkalommal rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges, amely nagy segítség a termelőknek többek közt

a kelesztő öntözésnél, és az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után nem kellett vízkészletjárulékot fizetniük.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai szerint 2021-ben a kihirdetett időszakra 1849 hektárra érkezett rendkívüli vízigény, 738,6 ezer köbméter vizet öntöztek ki a termelők, ami 2,5 -szer több, mint 2020-ban.

A 2021-ben vízjogilag engedélyezett öntözhető terület 174,12 ezer hektár volt, ennek közel háromnegyede az Alföldön található. Érdekes, hogy egy évvel korábban némileg nagyobb, 178 22 ezer hektárra adtak ki vízjogi engedélyt. Az engedélyezett éves vízmennyiség 591,6 millió köbméter volt Magyarországon 2021-ben, ennek több mint háromnegyede szintén az Alföldre esett.

Az országos szinten az üzemre engedélyezett éves vízmennyiség (a halastavakkal együtt) megyénként átlagosan 29,6 millió köbméter volt, de három megyében (Nógrádban, Veszprémben és Vasban) a kétmillió köbmétert sem érte el. Tavaly a gazdálkodók (a halastavak adatai nélkül)

az előző évinél 10 százalékkal nagyobb területen, valamivel több mint 85 ezer hektáron 118,4 millió köbméter vizet öntöztek ki. Utóbbi a terület növekedésénél is intenzívebb, 35,3 százalékos bővülést jelentett.

A megöntözött terület 82,2 százaléka az Alföldön található, ahová a kiöntözött vízmennyiség 86,8 százaléka jutott. Az AKI kutatása alapján Közép-Magyarországon a kijelölt és választ adó termelők által művelésbe vont területek több mint harmadát, Észak-Alföldön több mint negyedét öntözték a gazdálkodók, míg Közép-Dunántúlon a megművelt területek kevesebb mint 2 százalékán (ez az érték jellemző országosan az öntözésbe bevont területek arányára) használták ki ezt a lehetőséget. A beérkezett adatok szerint az engedélyezett területekhez viszonyítva kedvezőbb kép alakul ki, mivel két régióban az engedélyezett terület több mint 50 százalékán öntöztek, további négy régióban közel 40 százalékán, viszont a régiók között sereghajtóként Közép-Magyarország végzett, ahol az engedélyezett terület negyedét sem érte el a megöntözött terület aránya a beküldött adatok alapján.

Nem változott 2020-hoz képest, hogy

az öntözött terület közel kilenctizedét tavaly is felszíni vízzel öntözték a gazdálkodók

és csupán 12 százalékát felszín alattival. Az öntözővíz eredete szerint mindössze 381 hektáron használtak parti szűrésű vizet, amelynek közel harmadát az Alföldön öntözték ki.