A multinacionális vetőmag-előállítókkal veszi fel a versenyt a Marton Genetics

A jó genetikai alapok birtokában is csak korszerűbb eszközökkel lehet és kell felvenni a versenyt a multinacionális vetőmag-előállítókkal itthon és a nagy növekedési potenciállal bíró exportpiacokon egyaránt.

A martonvásári ipari parkban már ki van jelölve az a 15,3 hektáros terület, amelyen a tervezett vetőmagüzem épülhet – mondta a Világgazdaságnak Sándorfy András, a martonvásári fajták és hibridek vetőmagjait előállító és forgalmazó Marton Genetics ügyvezető igazgatója. Az ipari park vagyonkezelője a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) lett. Részükre már egy dán tervezőiroda által elkészített üzemi technológiai tervet is be tudott mutatni a Marton Genetics.

Ez a terv milliméterre pontosan tartalmazza a vetőmagüzem komplett rendszerét, a teljes technológiai sort, informatikával, logisztikai támogatással egyetemben. Per pillanat 35 millió euróra van beárazva, a teljes zöldmezős beruházás költsége 65 millió euró. A zöld lámpára várunk ahhoz, hogy Magyarország legnagyobb, mezőgazdasághoz kötődő beruházását megvalósítsuk

– mondta a cégvezető, aki szerint a jelenlegi gazdasági környezetben a korábban tervezett 2024-es átadás két évet is csúszhat.

Egy ilyen korszerű és nagy kapacitású üzem hosszú távon támogatja meg a hazai vetőmagszektor teljes vertikumát. Úgy látom, hogy helyzetünkben különösen fontos Magyarország élelmiszer- és élelmiszer-biztonsági önrendelkezésének megtartása, erősítése – magyarázta Sándorfy András. A kormány által stratégiai ágazatnak tekintett vetőmagvertikum versenyképessége miatt is kulcsszerepe lenne az üzem megépülésének.

A multinacionális támogatottságú vetőmagos cégekkel csak a jelenleginél hatékonyabb termeléssel és feldolgozással lehet felvenni a versenyt itthon és a magyar vetőmagágazat számára fontos külpiacokon is.

A Marton Genetics intenzíven keresi és alapozza meg az új piacait, például a nagy mezőgazdasági potenciállal rendelkező közép-ázsiai országokban, ahol már nagyon biztató kísérleti eredményeket értek el. Kazahsztánban és Üzbegisztánban kutatás-fejlesztési programokba kezdtek, fajtakísérleteket állítottak be a martonvásári kiváló stressztűrő fajtákból és hibridekből, amelyek idén zárták első kiértékelésüket. Sándorfy András biztatónak nevezte azt is, hogy miután Kaszim-Zsomart Tokajev kazah államfő nemrég megnyerte az előrehozott választást, első rendeleteinek egyikében a vidékfejlesztés és az agrárium támogatását írta elő. Arra is emlékeztetett, hogy tavaly nyáron azért kellett távoznia az ottani agrárminiszternek, mert két tartományban is élelmiszerhiány alakult ki, majd idén több gabona termett, mint eddig bármikor. „Rendkívül dinamikus fejlődésnek indult a kazah mezőgazdaság, ebből nem szeretnénk kimaradni” – hangsúlyozta.

„Technológiát és tudást exportálunk, de ez csak a kezdet, a következő lépcsőfokok végén a mi martonvásári genetikánkat fogják termelni” – mondta Sándorfy András, utalva arra, hogy nemcsak a közös genetikai programokban és a fajtakísérletekben gondolkodnak a partnereinkkel, hanem a helyi vetőmag-előállításban is, mivel a közvetlen vetőmagtranszfer gazdaságossága szinte zéró.

Kazahsztán mezőgazdaságáról elmondta, hogy jelenleg 200 ezer hektáron termelnek kukoricát, de három-négy év múlva ez 400-500 ezer hektárra bővíthető, és ez elsődleges terv. Tudni kell azt is, hogy ott – főként a talajuk adottságainak köszönhetően, amelyekkel mi sosem fogunk tudni versenyezni – hektáronként 16-18 tonnás kukorica-termésátlaggal kell számolni. A Marton Genetics jelenlegi piaci részesedése a kukorica-vetőmagok piacán csaknem 10 százalék, amelynek a megtartása is kemény edzés a honi versenypályán, de a martonvásáriak célja az, hogy hazai piaci pozíciójukat is erősítsék.
A kalászos gabonák termőterülete Kazahsztánban ennél lényegesen nagyobb, tízmillió hektár.

A martonvásári fajták itthoni piaci részesedése közel 60 százalék, és folyamatosan jól teljesítenek.

„Kazahsztánban a kalászos gabonafélékben egyelőre kisebb a szerepünk, mint a kukorica-vetőmagok piacán, ám az ambícióink itt is nagyok” – hangsúlyozta az ügyvezető.

Martonvásáron természetesen az extrém körülményeket szimulálva is szelektálják a fajtajelölteket, amelyekből néhányat a kazah táblákon is teszteltek, a hazaihoz képest rendkívül rövid vegetációs időszak körülményei között. Elmondása szerint nagyon jók lettek az eredményeik, sőt, a martonvásári fajták lényegesen jobban teljesítenek, mint a jelenleg ott elérhetők. Márpedig ha egy-két tonnát rá lehet tenni az ottani termésátlagra, az tízmillió hektáron már nemzetgazdasági szinten is jelentős többletet hoz – érzékeltette a Marton Genetics számára a kazah gabonatermesztésben rejlő potenciált.