A drága gázárra válaszul lábon szárítják a kukoricát

Ukrajna a világ egyik legnagyobb kukorica-exportőre és a további gyarapodásnak az éghajlatváltozás is kedvezne, az ukrán gazdák mégis csökkenthetik jövőre a kukorica vetésterületét. Mindennek hátterét az OTP Agrár szakértői foglalták össze.

Az Ukrán Üzleti és Kereskedelmi Szövetség szerint a teljes gabona vetésterület viszonylagos stabilitása ellenére az egyes gabonafélék területarányai változni fognak a jövőben. A legjelentősebb változást Ukrajna kukorica vetésterületére prognosztizálják, a jelenlegi 5 millió hektárról (2019.évi adat) 2030-ra 6,2 millió hektárt jósolnak – mutatnak rá az OTP Agrár szakértői.

A kukorica a búzát és az árpát váltja majd fel egyes régiókban. Ez a területnövekedés -többek között- az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással van összefüggésben. A melegebb időjárás következtében a kukorica észak felé „terjeszkedése” látható, és ma már sikeresen integrálható a vetésváltási rendszerekbe azokban a régiókban is, ahol több mint két évtizeddel ezelőtt nem vagy csak csekély arányban termesztették. Az előrejelzések szerint 2030-ra Ukrajnában a teljes gabonatermelés 4,4 százalékkal 70,5 millió tonnára nő a 2016–2019-es időszak átlagához képest. Ez a növekedés főként a kukoricatermelés növekedésének tudható be, amely elsősorban a betakarított terület jelentős bővülésének köszönhető. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy a termelés növekedéséhez képest a kukoricaexportnak mérsékelt növekedése prognosztizálható a növekvő belső kereslet következtében. Különösen a baromfiágazatban várható pozitív fejlődés és az ebből eredő takarmány iránti kereslet erősödése eredményezi a kukorica hazai piaci felhasználásának növekedését.

És a teljes képhez a jelenlegi piaci körülmények ismerete is fontos, hiszen kihatással lehetnek a jövőbeni kukorica termőterületekre Ukrajnában, ezáltal pedig a kukorica exportpiacán betöltött szerepére is. A magas gázárak megnövelték a kukorica termelési költségét, és visszafogják a 2021-es év betakarítási ütemét is Ukrajnában. A kukorica területek mindössze 44 %-át takarították be november 1-ig (tavaly ugyanekkor ez 70 % volt), amiről 15,6 millió tonna termés jött le.

Mindez azzal magyarázható, hogy a gabonanedvesség 10 sszázalékos csökkentésének költsége elérte a 40 dollárt tonnánként, így a gazdák számolgatásokba bocsátkoztak, nem éri-e meg jobban lábon szárítani a kukoricát.

Ennek eredményeképp a gazdálkodók inkább megvárták a szántóföldek kiszáradását, mivel a természetes gabonaszárítás minden 1 %-a tonnánként 4-6 dollár megtakarítást jelent. Emellett a megnövekedett logisztikai költségek is többletteherként jelentkeztek. A kereskedők szerint a kukorica exportárai stabilak maradnak, a többletköltségeket pedig a gazdálkodók viselik, ami csökkenti a kukorica jövedelmezőségét, és akár arra is kényszerítheti a termelőket, hogy fontolóra vegyék a kukorica vetésterületének csökkentését a következő szezonban, és erre csak ráerősít a műtrágyák és egyéb input anyagok drágulása is.

Ukrajna mintegy 42,2 millió hektár mezőgazdasági területtel rendelkezik, amely az ország teljes területének 70 %-át teszi ki. Az agrárszektor jelentős szerepet játszik az ukrán gazdaságban, és az ország számos mezőgazdasági piacon fontos szereplővé vált, köszönhetően hatalmas mezőgazdasági potenciáljának és kedvező földrajzi helyzetének, valamint annak, hogy közvetlen hozzáféréssel rendelkezik a kulcsfontosságú piacokhoz. Keleti szomszédunkat már közel egy évtizede a világ tíz legnagyobb búza-, kukorica- és napraforgóolaj-exportőre között tarthatjuk számon. 2019-ben a bruttó mezőgazdasági termelés mintegy 79 %-át a növénytermesztés tette ki. A fő növények a kukorica, az őszi búza, az őszi árpa, a napraforgó, a szójabab és a repce voltak, 2015-2019 évek átlagában ez a hat növény a teljes szántóterület közel 70%-át tette ki.

Egyes tanulmányok azt mutatják, hogy Ukrajnában a főbb termények hozamai különböző gazdasági és környezeti okok miatt nem érik el a potenciális maximumokat. 2015-2019 évek átlagában a kukorica termése 7 tonna körül volt hektáronként. Ennek ellenére a nagy területnek köszönhetően a gabonafélék betakarított termésmennyisége messze meghaladja a belföldi keresletet, amely lehetővé teszi a nagy mennyiségű exportot. Az ukrajnai mezőgazdasági export szerkezetében az oroszlánrészt a gabonák és a hüvelyesek teszik ki. Az Ukrán Üzleti és Kereskedelmi Szövetség (UBTA) szerint 2020-ban ez a két növénycsoport 43 %-ot jelentett a mezőgazdasági exportból. Ma Ukrajna a világpiac egyik legnagyobb szereplője, az UBTA szerint 2020-ban a kukoricaexport értékét tekintve a 4. helyet foglalta el a világon (27,9 millió tonnás mennyiség). Csak az Egyesült Államok, Brazília és Argentína előzte meg. Ráadásul 2020. ellentmondásos év volt Ukrajnában a kukoricatermesztés szempontjából. Az Ukrán Gabonaszövetség (UGA) szakértői 2021-re új abszolút rekordot jósolnak a betakarított kukoricatermés tekintetében (38-40 millió tonnát).

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink