Egy átlagos évben a takarmányreceptúrákhoz körülbelül 1,4 millió tonna kukoricát, 600 ezer tonna búzát vagy tritikálét, és körülbelül ugyancsak 600 ezer tonna szóját, valamint 400 ezer tonna árpát használnak fel – mondta a Világgazdaságnak Kulik Zoltán, a Vitafort Első Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt. vezérigazgatója. Alapvetően igaz, hogy minden gabonaszezon más, így az idei is különleges. Részben a várhatóan gyengébb kukoricatermés miatt, de abból a szempontból is, hogy árpából a tavalyi 2,2 millió tonna után idén 700 ezer tonnával, mintegy 30 százalékkal kevesebb, 1,5 millió tonna termett. Kulik szerint ugyanakkor ez a sokkal kevesebb, jelenleg egyébként 60 ezer forint körüli tonnánkénti áron forgó árpa is elég lesz, a termény minősége pedig nagyon jó.
Búzából az előzetes adatok szerint 5,7–5,8 tonna a hektáronkénti termésátlag, ebből kiindulva pedig kereken ötmillió tonna lett az idei termés, ami ugyancsak majdnem 700 ezer tonnával kevesebb, mint 2023-ban. A búzatermésről azonban nem mondható el ugyanaz, mint az árpáról, a minősége ugyanis az átlag alatti.
Bár erre pontos adatok még nincsenek, a méréseink, illetve egyéb piaci információk alapján talán már kimondható, hogy a búza 80 százaléka takarmány és csak 20 százaléka jó minőségű, javító, étkezési
– jellemezte a helyzetet a vezérigazgató.
Ez a 80 százalék négymillió tonna takarmányt jelent, ami a hazai ellátáshoz bőségesen elegendő. A takarmánybúza ára jelenleg tonnánként 65 ezer forint környékén mozog a piacon, és a korábbi évekkel ellentétben – de 2023-hoz hasonlóan – most nagy a különbség a takarmány- és az étkezési minőségű búza ára között, hiszen utóbbiért 80–85 ezer forintot adnak a vevők.
Miután a jó minőségű, illetve javító búzából egymillió tonnánál nincs több, exportra sem fog sok kimenni, a kivitel mennyisége pedig attól függ, mekkora mennyiséget kötöttek már le az exportőrök. A 60-65 ezer forintos árpa-, illetve a 60-65 ezer forintos takarmánybúzaár azt is előrevetíti, hogy 200-300 ezer, vagy akár 300-400 ezer tonna mennyiségben árpával, illetve búzával helyettesítik a takarmányreceptúrákban a kukoricát – természetesen a szakmai előírások betartásával – véli Kulik Zoltán.
A kukorica ára ugyanis jóval magasabb a kalászosokénál, 80 ezer forint körüli, ami a várhatóan gyengébb termésre vezethető vissza.
A kukorica mennyiségét csak a múlt héten érkezett esők előtti két hét forróság körülbelül 1,5 millió tonnával csökkentette.
A termőterület némileg nagyobb, mint a korábban hivatalos adatként kiadott 790 ezer hektár, jelenleg már 830 ezer hektárról beszél mindenki. Az elmúlt napok esőzései egyes területeken sokat segítettek, ennek ellenére Kulik Zoltán a piaci információk és a Vitaforthoz tartozó kukoricatáblákon való tapasztalataik alapján úgy véli, hogy bár lesznek olyan területek, amelyeken a kilenctonnás átlagot is elérik, országosan idén csupán öt tonna körüli kukorica-termésátlaggal lehet számolni. Mint mondta, olyan parcellákon is csupán öt tonna körüli lesz az idei termésátlag, amelyek normál években simán hoznak kilenc tonnát hektáronként.
A 830 ezer hektárral és az öttonnás átlagterméssel számolva idén összesen 4,15 millió tonna kukoricát takaríthatnak be. Ez azt jelenti, hogy az ideivel együtt az elmúlt három évben összesen 13,2 millió tonna kukoricatermést produkált az ország, míg az előző hároméves etapban – 2019–2021-ben – 23,15 milliót. Vagyis az előző három évhez képest évi több mint 3 millió tonna kukorica esett ki, ami nemzetgazdaságilag is óriási veszteség: éves átlagban megközelítőleg 250 milliárd forintot – ha csak a hazai termésátlagokkal számolunk.
