Most vadak károsítják a vetést, tavasszal pedig az áttelelő kártevők arathatnak

Fotó: Kiss Annamarie / Hajdú-Bihari Napló
Lesz még böjtje az enyhe télnek, a növénytermesztők az áttelelő kártevőktől és kórokozóktól, a kertészek és a méhészek pedig az idejekorán aktivizálódó, a gyümölcsfákat és a méheket sújtó tavaszi fagyoktól tartanak leginkább.

Nagyon enyhe a tél, nincsenek fagyok, ha pedig ez így marad, a kórokozók és a kártevők át tudnak telelni, ami miatt a növényvédelmi költségek tetemes emelkedésére lehet számítani – mondta a Világgazdaságnak Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) tanácsosa, aki azt is elmondta, hogy a gazdálkodók már jelezték is, a növényállományokban jelen vannak a kártevők és a kórokozók is. Az előrejelzések a következő két-három hétre előre sem mutatnak nagyobb lehűlést, legfeljebb mínusz 1-2 Celsius-fokot. Ez édeskevés ahhoz, hogy a növényekre veszélyes kártevőket és kórokozókat elpusztítsa. Ahhoz huzamosabb ideig tartó, mínusz 15-20 fokos fagyra lenne szükség, amire szerinte – tekintve, hogy február első hetéig ezt ki is zárhatjuk – már csak minimális az esély. Ideális esetben egyébként az őszi vetéseknek a hetekig tartó nagy hideg és a párhuzamosan fennálló hóborítás tenne jót.

Az enyhe időben a korábbi években többször is nagy károkat okozó mezei pockok elszaporodásáról viszont – legalábbis egyelőre – nem panaszkodtak a gazdálkodók. Szakértők szerint ennek az az oka, hogy az utóbbi hetekben viszonylag nagyobb mennyiségű csapadék hullott, a pockoknak pedig az enyhe és száraz idő kedvez. Mint emlékezetes, 2021–2022 telén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal már december elején azt jelentette, hogy jócskán elszaporodtak a mezei pockok a szántóföldeken, rendkívüli károkat okozva a növényállományban, és szükséghelyzeti engedélyt adott az irtásukra. Ezen a télen ilyenre nem került sor, a még tavaly december 10-én készült országos felmérés is azt igazolja, hogy idén az elmúlt kétévihez képest jóval több a csapadék.

Számottevő vadkárokat jelentettek viszont a gazdálkodók, a tőlük érkező információk szerint

elsősorban az őzek rágták, illetve taposták le az őszi vetéseket.

Ez Csősz Tibor szerint nincs összefüggésben az enyhe időjárással, hanem inkább arra utal, hogy erősen megnőtt a nagyvadak állománya.

A várhatóan megszaporodó növényvédelmi teendők tetemes költségemelkedéssel járnak majd. A hivatalos adatok szerint tavaly a műtrágyák áremelkedése három-négyszeres, a növényvédő szereké pedig 10-30 százalékos volt, ám a gazdálkodók az utóbbinál ennél lényegesen intenzívebb drágulásról számoltak be – mondta Csősz Tibor. Ráadásul a kereskedők előrejelzései szerint az idei növényvédőszerár-emelkedés még ennél is nagyobb mértékű lesz – tette hozzá. Vagyis a termények önköltségében nagyobb arányban jelenik majd meg a növényvédő szer, már csak azért is, mert nem csupán drágább lesz, hanem az elmúlt évinél több munkamenetben kell majd vegyszerezni. A tavalyi évre egyébként jellemző volt, hogy a műtrágya- és a növényvédőszer-használatot is visszafogták a termelők – az utóbbira eszerint idén nem sok esély van.

Önmagában nem az a baj, hogy a méhek télen kirepülnek a kaptárból, hiszen a téli hónapokban mindig van egy időszak, amikor felmelegszik a levegő. Olyankor a méhek elhagyják a kaptárakat, és jó is nekik, ha valamennyit repülnek, hiszen ekkor tudnak ürítkezni, meg tudnak szabadulni a bélsaruktól – mondta el Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. A tartós meleg – mint ami ezt a telet jellemzi – azonban már károkat tud okozni a méhállományban. Az ország egyes részein ugyanis a meleg hatására az anyák elkezdtek petézni, ami ilyenkor abnormális, és azzal a veszéllyel jár, hogy az áprilist már jóval kisebb egyedszámmal éli meg a család, mint egy átlagos tél után.

A tél elmaradása a megtermelt méz mennyiségére ráadásul nem csak a méhállomány csökkenésén keresztül hat.

Az enyhe idő a fő méhlegelőnek számító akácosoknak sem tesz jót,

hiszen télutón sokkal korábban rügypattanásközeli állapotba kerülhetnek a fák, és ha idejekorán, akárcsak minimálisan is megpattan a rügy, a tavaszi fagyok nagy pusztítást végeznek majd az akácosokban, ami szintén a méztermés csökkenését vetíti előre.

Az akácosokat fenyegető veszéllyel analóg az, ami a gyümölcstermesztőket aggasztja. A helyzet hasonló, mint az elmúlt öt évben többször is. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke korábban azt nyilatkozta, hogy január első tíz napja után korai lenne temetni a gyümölcstermést, de ha két-három héten belül nem jön az igazi tél, valóban lehet mennyiségi és minőségi csökkenés is. Az ilyenkor mélynyugalmi állapotban lévő gyümölcsösökre még nem hat az enyhe időjárás, de január végétől már veszélyt jelent, mert a beindult vegetációban már tud károkat okozni a fagy. A hamarabb életre kelő gyümölcsfák a rájuk jellemzőnél előbb virágoznak, így a tavaszi fagyok is nagyobb veszélyt jelentenek rájuk.