Csökken az alma- és a meggyültetvények területe

Fotó: Mártonfai Dénes / Tolnai Népújság
Gyümölcsfákból kevesebbet, bokrokból a tavalyinál többet mért idén a KSH. Az almatermesztők helyzete tűnik kritikusnak, mivel az idei után várhatóan jövőre is gyenge termést szüretelhetnek.

A több mint 5 millió hektár magyarországi mezőgazdasági terület csupán 1,6 százalékán termelnek gyümölcsöt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által készített, az idén június 1-jei állapotot leíró jelentéséből, amelyet a vg.hu idézett. Ezen belül a megyénkénti arányok jelentősen különböznek, ugyanis a gyümölcsösök elhelyezkedése koncentrált. A gyümölcstermelés különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére jellemző, hiszen a megye teljes mezőgazdasági területének több mint 10 százalékán találhatók ültetvények, és a teljes hazai gyümölcstermő terület 37 százaléka megyében található. Ugyancsak ebben a megyében termelnek a legnagyobb területen meggyet (5 ezer hektár) és diót (4,7 ezer hektár). Ezzel szemben a szintén jelentős mezőgazdasági termőterülettel rendelkező Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megye területének mindössze 0,3 százalékát borítják gyümölcsösök.

A KSH jelentése szerint a gyümölcsültetvények területének nagysága az utóbbi egy évben érdemben nem változott, a törzses fajok – vagyis a fán termő gyümölcsök – összterülete némileg csökkent, míg a gyümölcsbokroké kismértékben nőtt.

A törzses gyümölcsfajok közül a dió területe több mint ezer hektárral, 10 ezer hektárra nőtt 2021-hez képest, viszont a meggy (14 ezer hektár) és az alma (23,2 ezer hektár) termőterülete összesen közel 2,5 ezer hektárral csökkent.

A bogyós fajok közül egyre népszerűbb a bodza,

amelyet a telepítéseknek köszönhetően közel 500 hektárral nagyobb területen, 6,6 ezer hektáron termesztették, mint egy évvel korábban. Az összes bodzaültetvény kétharmada Bács-Kiskun (2,7 ezer hektár) Borsod-Abaúj-Zemplén (közel 1 ezer hektár) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (0,7 ezer hektár) található, a telepítések is főként ezekben a megyékben koncentrálódtak.

A legnagyobb területen termelt hazai gyümölcs, az alma termőterületének 73 százaléka, közel 17 ezer hektár található Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A szakemberek szerint az elmúlt évek fagykárai és az aszály előrevetítik az almatermőterület további csökkenését. Az előrejelzések szerint ugyanis idén az előző öt év (398,7-678,8 ezer tonna közötti) termésénél gyengébb 350 ezer tonna körüli mennyiséget szüretelhetnek a termelők, ami – az egyébként idén a korábbi éveknél enyhébb – tavaszi fagyok és a drámai mértékű aszály következménye.

A hazai termelők helyzetét nehezíti, hogy a magyarországival ellentétben az EU-ban jó almatermést várnak,

illetve a jövőre nézve nem biztató, hogy az idei brutális aszály a jövő évi termésre is hat, mivel a fának akkora energiákat vett el még a gyenge termés érlelése is, hogy jövőre „pihen”, és nem nevel rügyeket.

Heves az igazi boros megye

Magyarországon összesen 60,2 ezer hektár szőlőültetvényt tartanak nyilván, ami az összes mezőgazdasági terület 1,2 százaléka (60, 2 ezer hektár) szőlőültetvény, amely 2,7 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál. Az összes szőlőterület több mint harmada – 21,5 ezer hektár – a Kunsági borvidéknek otthont adó Bács-Kiskun megyében helyezkedik el, amiből 20,8 ezer hektár borszőlő. A Mátrai és az Egri borvidék révén Heves megyében található a szőlőterületek további 19 százaléka (11,3 ezer hektár), és az összes területen belüli aránya (3,1 százalék) ebben a megyében volt a legnagyobb. A szőlőterület mezőgazdasági területen belüli aránya ugyancsak Heves megyében a legmagasabb, 6 százalék.