Brutális gyümölcsár emelkedéshez vezet a klímaváltozás

El kell felejteni az alacsony gyümölcsárakat, ennek hátterében az éghajlat változása mellett a munkaerő átárazódása, és a fejlesztések magas forrásigény áll.

Korszakhatáron vagyunk – kezdte a VG podcast beszélgetést az agroinform.hu szakértője. Sarok Edit azt mondta, az utóbbi években drámaian csökkent a gyümölcsültetvények jövedelmezősége. A következő években jelentősen csökkenő termőterületekkel, az intenzív ültetvények elterjedésével, és a gyümölcsárak további erőteljes növekedésével számolhatunk. Emellett a technológiai fejlesztések sem maradhatnak el, amik szintén drágítják a gyümölcsöket, zöldségeket.

Sajnos egyre többször alakul ki a legkedvezőtlenebb helyzet, a tavaszi – már virágzás alatti-, kemény fagy. Ennek sokszor az őszi-, és kajszibarack ültetvények látják a legnagyobb kárát. A barackfélék vannak egyébként Magyarországon a legveszélyeztetett helyzetben – emelte ki a szakértő a VG Podcastnak. Az enyhe telek is megnehezítik a gazdálkodók helyzetét, ugyanis a kártevők nem pusztulnak el, és a a kemény, néhány hétig tartó fagy hiányában a gyümölcsfák nem alszanak „téli álmot”, azaz nem regenerálódnak megfelelően. Barackból például, gyakortlatilag három évente sikerül érdemi mennyiséget szüretelni, miközben a termelők tehetetlenek ha következő egy-két tavasz is hasonló időjárást hoz, a barackültetvények felét fel kell számolni. Jelenleg a hazai gyümölcsösök 12 százalékában kajszi vagy őszibarack terem.

Ha van is termés, nincs ki leszedje – ez a mondat jól mutatja a mukaerőhiány súlyosságát. Önmagában a nem kellő mennyiségű kézi munkaerő hiánya miatt évente a termés 20 százaléka esik ki a szakértő szerint. A gépi betakarítás sem megoldás, ugyanis az csak az ipari célra szedett termés esetében jöhet szóba, a friss piaci gyümölcsöket nem lehet ilyen módon szüretelni. Ráadásul nem csupán a szüret, de például a metszési időszak is komoly élőmunkát igényel, amit megfelelő létszám híján nem lehet időben elvégezni.

A hazai gyümölcstermesztés hosszabb távú kilátásait tovább rontja, hogy a hazai ültetvények jelentős része öreg fákból áll: a legutóbbi részletes KSH-felmérés szerint a hazai gyümölcsültetvények összességének 41 százaléka legalább 15 éves. Az állomány korából adódik, hogy elöregedett, csupán negyedük tekinthető modern, sűrű gyümölcsösnek. A gazdaságok egyharmadát olyan gazda irányítja, aki 60 évnél idősebb. Igaz, a háztáji piacok divatba jöttével, a kistermelők nagyobb elismerésével ebben lehet kedvező fordulat, és a gazdálkodó életpálya egyre népszerűbbé válhat a modern gondolkodású, fiatal vidékiek körében – mutat rá Sarok Edit.

Szerző: Andor Attila