Végéhez közeledik a dió betakarítása, és a szüret előtti kilátásokhoz képest jelentősen romlott az összkép – írja a szon.hu. Bár az idei bőséges csapadék segítette a megfelelő méret kialakulását és a szemek „kitelelését”, azonban egyben hozzájárult a kóros változásokhoz. Itt jött elő a tavalyi aszályos év drámai stresszhatása a fák kondíciójára: gyakori volt, hogy a gondosan végzett növényvédelem sem segített az ültetvényekben a leromlott kondíció miatt. Emiatt a betakarítás kezdetén még közepesnek-jónak látszó termés bizony nemritkán a vártnak csak 60-70 százaléka lett az országszerte meglehetősen vegyes képet mutató dióültetvényekben.

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében több nagyüzemben is jó, esetleg közepes termés várható, de itt is igaz, hogy a környékbeli szórványgyümölcsösökben és kiskertekben nyomozni kell az egészséges szemeket. Ahol nem volt a fák tetejét is elérő, megfelelő növényvédelmi technológia, ott gondot okoztak a gombák és a baktériumok, viszont a dióburok-fúrólégy ebben a régióban nem volt meghatározó tényező. Váratlan kártevőként jelentkezett a gabonalégy, amely ugyan kezelhetetlenül nagy gondokat nem okozott, inkább meglepetésszerű kártétele érdemes említésre. A vármegyében a dió beltartalmi értéke, minősége jó, a méret kifejezetten nagy, és az őszi szárazabb időszakot követően nem kell küzdeni a túlzott vizesedéssel sem – fogalmazott Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke.

A hazai 9408 hektáros diótermő terület csaknem fele (4489 hektár) Szabolcsban található – tudatta Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnöke. Hozzátette: a piaci viszonyok nem igazán kedveznek a hazai termesztőknek, ugyanis a tengerentúli dióval nehezen tudja tartani a versenyt a hazai áru. Sőt, az ismeretlen eredetű és megkérdőjelezhető minőségű ukrán és moldáv dióbél komoly gondot jelent a hazai gazdálkodóknak.

Egy a lap által megkérdezett nábrádi diótermesztő szerint közepes volt az idei termés, a héjas diót 500 forintos áron tudta értékesíteni. Szarka Tamás szerint ez az ár hosszabb távon nem segíti a diótermesztés fenntarthatóságát. A nábrádi diósgazda lapunknak elmondta, az ültetvénye 95 százalékán milotai 10-est, a fennmaradó területen pedig alsószentiváni 117-est, illetve tiszacsécsi 83-ast termeszt.

Sajnos az ukrán és a moldáv dió elveszi a piacot a magyar diótól, ami azért is rontja a mi helyzetünket, mert ezek a termények sokszor ellenőrizetlenül jönnek át a határon

– fogalmazott a lapnak Szarka Tamás nábrádi gazda.