Bizakodóak a hazai diótermesztő gazdák, a tavalyi aszályos évet követően az idén közepesnél jobb termés várható. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint összességében mennyiségben és minőségben is remek termés várható az idén, bár több termesztőkörzetben érezteti hatását a tavalyi extrém aszály, ami közepes vagy helyenként akár annál is gyengébb termésben ölt testet.
Somogyban – ahol mintegy 618 hektáron foglalkoznak diótermesztéssel – már megkezdődött a betakarítás. Az első tapasztalatok szerint a gyümölcsméret, a beltartalom és a színeződés is jónak mondható. A sok eső azonban egyben növényvédelmi problémákat is okozott. A dióburok-fúrólégy nagyüzemi körülmények között nem okozott gondot, de a baktériumos fertőzésekkel meg kellett küzdeni, amiben az egyre szűkülő szerválaszték sem segítette a termelők munkáját.
A hazai 9408 hektáros diótermő terület csaknem fele (4489 hektár) Szabolcsban található. A tavaszi fagyok megkímélték a szabolcsi ültetvényeket és a dióburok-fúrólégy sem okozott kárt az árutermelő ültetvényeken. A bakteriális betegségek a sok csapadék miatt jelen voltak ugyan, de fegyelmezett növényvédelemmel kivédhetőnek bizonyultak. A gyümölcsméret kedvezően alakul, különösen a tavalyi apróbb termést követően.
Miközben az idei terméssel elégedettek lehetnek a gazdák, a piaci viszonyok korántsem alakulnak kedvezően. A szakmai szervezetek szerint az ismeretlen eredetű és megkérdőjelezhető minőségű ukrán és moldáv dióbél komoly gondot jelent a hazai termelőknek.
A nyers héjas dió, valamint a szárított, osztályozott héjas dió termelői ára nagyot esett az elmúlt két évben. A minőségi alapú megkülönböztethetőség elérése ugyanakkor jelentősen javíthatna a hazai termék elismertségén, és építené a fogyasztói bizalmat is.
A dióbél mellett héjas dióval is találkozhatnak a fogyasztók. A nagy áruházláncok pultjain szinte egész évben megtalálható a csonthéjas gyümölcs. Az európai áruházláncokba május óta érkezik a chilei és ausztrál héjas dió, november végén pedig a kaliforniai dió színesíti a kínálatot, de időről időre megjelennek kínai tételek is az európai kiskereskedelmi láncokban.
A NAK és a FruitVeB szerint komoly fenyegetést jelent az európai piacok szűkülése a tengerentúli versenytársak megjelenése miatt, akik ráadásul nagyon gyorsan, az utóbbi 10-15 évben fejlesztették fel európai eladásaikat. Míg korábban az európai láncoknál voltak olyan tenderkiírások, amelyek kifejezetten magyar dió beszerzését irányozták elő, ennek azonban mára nincs nyoma a kereskedőknél. A chilei és az ausztrál dió kiszorította a magyar terményt az áruházláncokból.Ennek oka, hogy a magyar dió elveszítette versenyképességét a szintén korán a piacra érkező chilei és ausztrál dióval szemben. Ez pedig nemcsak a külföldi boltokra, hanem a hazánkban működő üzletláncokra is igaz.
Elengedhetetlen a termesztéstechnológia fejlesztése, a művelési rendszer korszerűsítése, elsősorban jobban kezelhető koronaforma kialakítása, mellyel a növényvédelem az egyébként jellemző sűrű koronában jól megoldható.
A termelők nagyon hasznosnak tartják az ültetvénytelepítési, öntözési és a gépbeszerzési támogatásokat, amelyek az előző években sokat segítettek a magas színvonalon termelni szándékozó gazdáknak az ültetvények modernizálásában, valamint a postharvest és termék-előkészítési műveletek gépesítésében.
