Magyarországon 2022-ben 910 hektár tavaszi vetésű és 383 hektár őszi vetésű vagy áttelelő vöröshagymát művelnek – közülte honlapján a FruitVeB. A terület a 2010-es években – kisebb-nagyobb átmeneti növekedést mutató évektől eltekintve – folyamatosan csökken. Az áttelelő vöröshagyma területe megközelítőleg azonos, mint tavaly. Ennek oka abban keresendő, hogy viszonylag stabil piaca van a kora júniusi időszakban és a tavaszi időjárás kedvez a termesztésnek. Az elmúlt 5-6 évben a hibrid fajták használata lett az általános, melyek nagyobb terméspotenciállal rendelkeznek. Az áttelelő vöröshagyma egészen augusztus végéig uralja a piacot és háttérbe szorítja a korai érésű tavaszi fajtákat a szupermarketek polcain.
A KSH adatai szerint Magyarország 2022 első hét hónapjában 8 százalékkal kevesebb – 12,6 ezer tonna – vöröshagymát importált, mint egy évvel korábban. Hollandia 40 százalékkal (2,23 ezer tonna), Szlovákia 8 százalékkal (3,01 ezer tonna), Ausztria 25 százalékkal (2,48 ezer tonna) kevesebb vöröshagymát szállított hazánkba. Ugyanakkor Németországból 59 százalékkal több, 3,01 ezer tonna vöröshagyma érkezett. Magyarország vöröshagymaexportja éves szinten nem jelentős (1-2 ezer tonna). Az idei év első hét hónapjában 92 százalékkal 322 tonnára nőtt a kivitel, amelynek 60 százaléka Romániába került.
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint a Budapesti Nagybani Piacon 2022 1–13. hetében, az előző évi kisebb termés miatt, a szabadföldi barna héjú vöröshagyma termelői ára 21 százalékkal magasabb volt (148 forint/kilogramm) az egy évvel korábbinál. Az idén betakarított barna héjú vöröshagyma termelői ára (219 forint/kilogramm) 2022 24–41. hetében 32 százalékkal meghaladta a 2021. év ugyanezen időszakának átlagárát. Az Ausztriából érkező, kisebb méretű (40–70 milliméteres) import vöröshagyma a 41. héten jelent meg a kínálatban, a hazainál magasabb áron.
Az idei évben Magyarországon január végén, február elején két alkalommal is szélkár érte sok helyen a 3-4 leveles állományt, a szél által sújtott területeken sok helyen akár 50-60 százalékos kár keletkezett. Ez terméskiesést okozott, és minőséget is számottevően rontotta. A hozamok 25-80 tonna/hektár között mozogtak, a megtermelt mennyiséget csendben levezette a piac, értékesítési probléma nem lépett fel, az árak igazodtak az európai termelői árakhoz.
A tavaszi vetésű vöröshagyma termesztését az idei évben az időjárás jelentősen befolyásolta. A március közepén vetett hagymák az országban sok helyen szélkárt szenvedtek április közepén, ami később egy 20 százalék körüli terméskiesést okozott. A március végén vetett állományok ezt megúszták.
Az egész szezonra jellemző volt a 102 éve nem látott aszály, sok helyen tenyészidőben csak 40-50 milliméter csapadék volt. A magyar vöröshagyma teljes területe öntözött és az utóbbi 10 évben a mikroöntözés egyre jobban elterjedt, illetve pár termelő elkezdett foglalkozni a cseppszalagos öntözéssel.
A legnagyobb gondot a termesztési költségek 35-40 százalékos növekedése jelenti, ami igazodik az egész európai térséghez sújtó problémához, nem specifikusan hazai jelenség. Az árak, mint más zöldségfajok esetében is, szintén igazodtak az európai termelői árakhoz.
A betakarítást az augusztus végen és szeptember közepén esett nagy mennyiségű csapadék (50-80 milliméter) késleltette, így a teljes terület 10 százalékáról október elején került a termés a tárolókba. A minőség elfogadható volt, sőt inkább jónak mondható.
