A kamara tavalyi felmérése szerint a jövőben a gazdálkodók által öntözni kívánt területek a meglévő kiépített öntözőrendszerekkel együtt összesen 377 ezer hektárt tesznek ki. Ez annak tükrében jelentős, hogy az összes, csaknem ötmillió hektárnyi hazai termőterületből alig százezer hektáron öntöznek – hívta fel a figyelmet a NAK.
A közleményben felidézték, hogy a kormány 2017-ben határozott az öntözésfejlesztési stratégia megalkotásáról, amely az öntözött területek jelentős növelését irányozta elő. Ezt követte a hazai vízgazdálkodás öntözési célt szolgáló fejlesztési javaslatairól szóló kormányhatározat, az öntözéses gazdálkodás elterjesztése és ösztönzése, a meglévő lehetőségek jobb kihasználása, az öntözés fejlesztése és a mezőgazdasági területek öntözési hatékonyságának növelése érdekében. Ebben határoztak arról is, hogy erre 2020 és 2030 között évente legfeljebb 17 milliárd forintot biztosít az állami költségvetés.
A harmadik lépésben további nemzeti forrásokat különített el a kormány öntözésfejlesztésre, illetve konkrét feladatokat határozott meg. A negyedik, legfrissebb kormányhatározat márciusban született, ez az öntözésfejlesztés 2019-ben megvalósítandó feladatait határozza meg. A korábban kialakított fejlesztési rangsor szerint idén hét vízilétesítmény-beruházás előkészítését kell elindítani és 2020. január 30-ig befejezni annak érdekében, hogy a 2020-ra meghatározott öntözésfejlesztési teendőket el lehessen kezdeni.
Az öntözés fejlesztése hosszú távon akkor lesz sikeres és a mezőgazdasági vízgazdálkodás akkor lesz fenntartható, ha a termelők gazdaságosan öntöznek – hangsúlyozta a NAK.
Az uniós finanszírozású VIZEK (Mezőgazdasági Vízhasználat Információs és Ellenőrzési Keretrendszer) projekt keretében az Agrárgazdasági Kutató Intézet egy öntözésgazdaságossági modellt fejlesztett ki. Ennek segítségével – az öntözendő terület nagyságának, az öntözési hatékonyság típusának, az öntözés technológiájának, az öntözővíz forrásának, valamint a vetésszerkezet és a növényfajok megadása után – kiszámítható, hogy mekkora pénzügyi beruházást igényel az öntözés kialakítása, mennyibe kerül annak fenntartása és mennyi lehet az öntözésből származó többlettermelési érték. A modell előreláthatóan 2020 elejétől lesz elérhető a mezőgazdasági termelők számára.
Folytatódik az öntözésfejlesztés
2019. április 12. – Idén hét vízilétesítmény-beruházás előkészítésével folytatódik az öntözésfejlesztés, a feladatokra 594 millió forintot különített el a kormány – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) pénteken.
Vészesen kiürültek a tárolók: sokkoló részletek szivárogtak ki az európai energiaválságról – láncreakció indulhat, másokat is a mélybe ránthat Németország Németország a leggyengébb láncszem: az Európai Unió legnagyobb gázfogyasztójának tárolói csupán 47 százalékig teltek meg.
Óriási pofont kapott Trump: Amerika fizethet vissza százmilliárd dollárt az importőröknek, a vásárlók egy centet sem kapnak Mindennek a vásárlók isszák meg a levét.
Brüsszel új adója veszélybe sodorhatja a szerencsejáték-ipart: Málta az uniós ellenállás élére állt – milliárdok forognak kockán A következő uniós költségvetés finanszírozása újabb konfliktust szült a tagállamok között.
Ennél rosszabb már nem is jöhetne: lezárja Törökország a Fekete-tenger „Hormuzi-szorosát" – egy teherhajót sem enged át Ankara a világ legnagyobb gabonafolyosóján Törökország a dróntámadások miatt blokkolja a Fekete-tenger kapuit: az orosz és ukrán kikötőkbe tartó hajóforgalom teljesen megszűnhet, a fennakadások pedig az ellátásbiztonságot veszélyeztetik.
Példátlan összefogásba kezdtek a magyar vállalkozások: százak fogták vissza az áramfogyasztásukat Csaknem 350 magyar cég takarékoskodott az energiával a legkritikusabb esti órákban.
Kiderült, mit válaszolt a Tisza köztársaságielnök-jelöltje, miután Magyar Péter felkérte államfőnek Tájékoztatta Magyar Péter miniszterelnök Baka Andrást a Tisza-párt döntéséről, miszerint őt jelölik köztársasági elnöknek és felkérték, hogy fogadja el a pozíciót.