A DAS legjelentősebb horizontális célja a humánerőforrás digitális kompetencia fejlesztése, melynek egyik fő eleme a Digitális Agrárakadémia, ami biztosítja a digitális technológiák megismerését, kipróbálását, és a szükséges felhasználói alapismeretek megszerzését. A mezőgazdasági szakképzés fejlesztése komplex programmal valósulhat meg, mely az „Okos Gazda” nevet kapta. Célja, hogy az ágazati szakképzési tananyagokba bekerüljön a digitális agrárgazdasággal kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretanyag, ehhez biztosítja az oktatók képzését, a tárgyi feltételeket, bemutató gazdaságokat, partnereket. Az agrár-felsőoktatás fejlesztése során a kapcsolódó tudásanyagok integrálásra kerülnek a hazai felsőoktatási képzésekbe. Az agrár-szaktanácsadás rendszere is fejlesztésre kerül annak érdekében, hogy a termelők a saját üzemük digitalizálásának tervezéséhez és működtetéséhez konkrét, személyre szóló tanácsot kaphassanak.
A gazdálkodók számára a DAS leglátványosabb eleme a Digitális Agrár Rezsicsökkentés, mellyel az állami szervezetek által előállított és gyűjtött adatok hozzáférhetőségének költségei jelentős mértékben csökkentésre kerülnek. Ingyenesen elérhetők lesznek a digitális alaptérképek a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) adatbázisból, a Globális Navigációs Műholdrendszer (Global Navigation Satellite System GNSS), az agrometeorológiai adatok az Országos Meteorológiai Szolgálattól, melyhez agrometeorológiai információs rendszert építenek ki. Továbbfejlesztik a NAK által üzemeltetett Növényvédelmi előrejelző szolgáltatást, valamint Szőlővédelmi rendszerként egy országos borvidéki és hegyközségi digitális növényvédelmi előrejelző rendszert is létrehoznak. Ezeket kiegészíti még egy talajvédelmi szaktanácsadási rendszer és digitális talajtani adatbázis, melyek szintén ingyenesek lesznek. Kialakításra kerül egy országos lefedettségű UAV drón szolgáltatás, mely központi vezérléssel, adateléréssel. adatfeldolgozással és szolgáltatással teremti meg a precíziós, a smart farming és a digitális gazdálkodás korszerű technikai alapját.
Az agrárgazdaság hatékonyságának javítását a DAS számtalan intézkedéssel segíti. Az „Okos Tesztüzemi Rendszer” anonimizáltan gyűjt adatokat (termelési, gazdasági, környezeti, piaci), melyeket feldolgoz, elemez, majd a kapott eredményeket közzétesz. A digitalizáció fejlődése miatt a MePAR felújításával új felszínborítási rendszert dolgoznak ki. Új, digitális gyümölcs-ültetvény-, és termőhelyi kataszter segíti a kertészeti termelést, illetve a teljes növénytermesztési ágazat termésbecslése is távérzékeléses alapokon nyugszik majd. Az agrárinnováció fejlesztése érdekében létrehozzák a Digitális Agrár Innovációs Központot, digitális mintagazdaságokat alakítanak ki, ahol az új technológiákat tesztelhetik, bemutathatják. A vízkereslet és vízkínálat összhangját elektronikus vízügyi és vízfelhasználási rendszer, az erdészeti termelést Erdészeti Információs Rendszer (ERDEINK), a halgazdaságot pedig a Halászati Információs Rendszer (HALir) fogja segíteni. Jelentős adminisztrációs terhet vesz le a borászokról majd az ePincekönyv bevezetése, mely nem csak a nyilvántartás elektronizációja, hanem a jelenleg használt különböző informatikai rendszereket is összeköti (pl.: HEGYIR, NÉBIH BOR).
A DAS az élelmiszeripar hatékonyságát is segíteni. A Nemzeti Élelmiszerlánc Adatszolgáltatási Központ a termékek nyomonkövethetősége érdekében adatokat gyűjt és feldolgoz majd, a Digitális Élelmiszerkutatási, Fejlesztési és Innovációs Központ pedig innovációs kutatási projekteket tud majd folytatni, összehangolni. Az előállított termények, élelmiszerek kereskedelmét elektronikus kereskedelem fejlesztésével oldják majd meg.
A jogszabályi környezet digitális technológia lehetőségeihez történő igazítása is kiemelt fontosságú, a szabályozás több területét is érinti, emellett az ágazat digitalizációjának fejlesztési támogatása is szerepel a DAS célkitűzéseiben. Erős András/NAK