Van hová fejlődni a precíziós eszközök használatában

Fotó: Németh András Péter / Szabad Föld
A gazdaságok 38 százaléka használt valamilyen digitális eszközt 2020-ban; a gazdálkodók leginkább banki és e-kormányzattal kapcsolatos ügyeket intéztek elektronikusan – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) agrárcenzusának újabb, a minap közzétett eredményeiből.

A hazai gazdaságokban még az egyszerűbb digitális technológiák sem teljesen elterjedtek. A gazdaságok csupán 38 százaléka használ valamilyen digitális eszközt. Az állatot tartó gazdaságok esetében még alacsonyabb ez az arány.

A digitáliseszköz-használat fontosságát mutatja, hogy például a vidékfejlesztési programokban is nagyobb arányban vesznek részt olyanok, akik használnak digitális eszközöket. Körükben a részvételi arány 31 százalékos, ami a 18 százalékos országos átlagnál jóval magasabb.

A digitális eszközök használatának aránya csökken a gazdaságirányítók életkorának növekedésével, viszont nő a mezőgazdasági képzettség szintjével. Ennek ellenére ez az arány a felsőfokú mezőgazdasági képzettségűek esetében is csak 75 százalék. A gazdaság méretének emelkedésével azonban dinamikusan nő a digitális eszközt használó gazdaságok aránya. A 100 ezer euró, vagy annál több standard termelési értékkel rendelkező gazdaságok esetében ez már szinte elengedhetetlen.

A KSH adatai szerint gazdaságtípusonként a digitalizációs eszközök használata a tömegtakarmány-fogyasztó állatok tartásával, a szántóföldi növénytermesztéssel és vegyes növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok esetében a legelterjedtebb. Az egyes eszközök használatának elterjedtsége azonban jelentősen eltér még az egyes gazdaságcsoportokban is.

A gazdálkodók leggyakrabban banki és e-kormányzattal kapcsolatos ügyintézéseket végeznek digitálisan (34 és 21 százalék), és 17 százalékuk használ általános irodai, például dokumentumkezelő szoftvereket.

A precíziós gazdálkodás a mezőgazdasági termelés hatékonyságát növeli úgy, hogy a környezetvédelmi és fenntarthatósági elvárásokat támogatja, emeli a hozamokat, csökkenti a költségeket. Emellett a fenntartható mezőgazdasági termelést is elősegítheti, köszönhetően az input anyagok pontosabb kijuttatásának, a különböző munkafolyamatok pontosabb időzíthetőségének.

A mezőgazdaságot jellemző munkaerőhiányt a precíziós gazdálkodás automata rendszerei, illetve a robotika mérsékelheti.

Magyarországon a precíziós eszközök elterjedtsége alacsonyabb szintet mutat, mint a korábban felsorolt digitális eszközöké. A gazdaságok 12 százaléka használ valamilyen precíziós eszközt. (Dániában ez az arány 23 százalék volt 2018-ban, a teljes mezőgazdasági terület 57 százalékán használtak már precíziós eszközöket.

A szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságokban a növényállapot-felmérés mellett még viszonylag elterjedt az automata/sorvezető kormányzás használata is. A precíziós takarmányozás elterjedtsége pár százalékos az állattartó gazdaságtípusokban, de a legalább 100 állategységet tartók esetében is csak 16 százalék.

Az egyes csoportokban a standard termelési érték nagyságát kategóriánként vizsgálva viszont már jelentősebb különbségek vannak. A sorvezető/automata kormányzást a nagyobb gazdaságok esetében szinte minden második használja. De egyéb precíziós eszközöket is használ az ezen csoportba tartozó gazdaságok mintegy harmada–negyede. A legalább 1200 hektár mezőgazdasági területtel rendelkező gazdaságok esetében 72 százalékos a sorvezető/automata kormányzás alkalmazásának az aránya.

A precízióseszköz-használat jóval alacsonyabb, mint a gépek, eszközök elterjedtsége, megléte a gazdaságokban.

Saját erőgépe, munkagépe, vagy állattartásban használt eszköze például a gazdaságok 34 százalékának van Győr-Moson-Sopron megyében. Országos átlagban a gazdaságok 28 százaléka rendelkezik valamelyik felsorolt eszközzel, ennek ellenére mindössze 8 százalékuk használ saját precíziós eszközt. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a gazdálkodóknak nincs elégséges ismeretük a használatukra, vagy nem érzik szükségét a gazdálkodásukhoz kapcsolódóan.

A precíziós gazdálkodás viszonylag alacsony elterjedtségének egyik oka, hogy a precíziós gazdálkodás tőke- és tudásintenzív technológiák sora. Emellett magas beruházási költséggel jár, ami hosszú távon térül meg és csak bizonyos gazdaságméret felett kifizetődő. Nem mindig áll rendelkezésre a gazdálkodóknak a technológia bevezetéséhez szükséges többletráfordításhoz szükséges finanszírozási forrás.

A 2020. évi adatok alapján azoknak a gazdálkodóknak, akik nem használtak precíziós eszközöket, leggyakrabban nem is volt szükségük ezekre a mezőgazdasági termelésben. A digitális eszközök magas ára csak a harmadik leggyakrabban felmerült ok volt azok mellőzésének.

A jövőben a precíziós eszközök terjedését segítő tényezők lehetnek:

  • Az Európai Unió Tanácsa 2021. december végén hivatalosan is elfogadta a 2023–2027-es időszakra vonatkozó közös agrárpolitikát. Az új jogszabályok szerint méltányosabb, nagyobb mértékben környezetbarát és teljesítményalapú szabályozás szükséges, amelynek célja, hogy fenntartható jövőt biztosítson az európai mezőgazdasági termelők számára és célzottabb támogatást nyújtson a kisebb gazdaságoknak. További cél, hogy nagyobb rugalmasságot tegyen lehetővé a tagállamok számára, úgy, hogy az intézkedéseket a helyi viszonyokhoz igazítsák.
  • Az egyre bővülő kényelmi funkciók is nagyban hozzájárulhatnak az elterjedéshez, hiszen a magas szintű technológiai alkalmazások a nehéz fizikai munkát (például: traktorkormányzás, fejés) kiváltják, rövidítik az elvégzendő munka időtartamát, illetve a munkaerő számára komfortosabbá teszik a munkakörnyezetet.
  • Emellett hazánkban a Digitális Agrárstratégia is segítheti a precíziós gazdálkodás terjedését. Magyarország Digitális Agrárstratégiája céljának teljesüléséhez ugyanis szükséges, hogy a precíziós gazdálkodás minél szélesebb körben alkalmazásra kerüljön.

Szaktanácsadást a gazdaságok 15 százaléka vesz igénybe. Ez az arány szintén nő a mérettel és az irányítók mezőgazdasági képzettségével, míg csökken az életkor-kategóriájuk növekedésével. Győr-Moson-Sopron megyében a legmagasabb a szaktanácsadó szolgáltatást igénybe vevők aránya, minden negyedik gazdaság alkalmaz szaktanácsadót. A gazdálkodók a leggyakrabban a növényvédelemmel kapcsolatban – az átlagos 10 százaléknál magasabb arányban a szántóföldi növénytermesztők és a vegyes növénytermesztők (15 és 14 százalék) – igénylik a szaktanácsadást. Támogató adminisztrációt és pályázatírást, projektmenedzsment szaktanácsadást a tömegtakarmány-fogyasztó állatok tartására szakosodott gazdaságok vesznek nagyobb arányban igénybe. Körükben is a legmagasabb a vidékfejlesztési programokban résztvevők aránya.