Erősödnek a vidéki digitalizációs fejlesztések

A vidék népességmegtartó erejének növelése és gazdaságának erősítése is célja a digitális fejlesztéseknek.

A vidék fejlesztésében az elmúlt évszázad egyik legsikeresebb programja valósult meg, a kormány pedig tovább folytatja a vidéki térségek infrastrukturális megerősítését – mondta a Digitális vidék konferencián Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára. A kormány célja a vidék gazdaságának további erősítése, hogy az új generációk számára a kistelepülések helyben tudjanak teljes, minőségi életet biztosítani. Ehhez fejleszteni kell az infrastruktúrát.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy az agrárium sorsa összefonódik a vidékével, hiszen a gazdálkodók többsége helyben lakik, a mezőgazdaság pedig munkalehetőséget biztosít a vidéken élők számára. A pandémia idején felértékelte az agráriumot, hogy sokak számára nyilvánvalóvá vált a biztonságos élelmiszerellátás fontossága, az agrárium pedig stratégiai ágazattá vált. Ennek is köszönhető, hogy a Vidékfejlesztési Programban a 80 százalékos nemzeti társfinanszírozással 4265 milliárd forint áll rendelkezésre a 2021 és 2027 közötti uniós ciklusban. Az ebből a forrásból a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program keretében

végrehajtható az élelmiszertermelés modernizációja, a hozzáadott érték növelése, amivel a hazai élelmiszergazdaság javíthatja pozícióit a nemzetközi versenyben.

Az államtitkár kifejtette, hogy a különböző nemzetgazdasági ágazatok szereplői közül a mezőgazdászok a leginnovatívabbak, amit arra alapoz, hogy – főként az időjárási körülmények miatt – minden reggel más-más feltételek állnak rendelkezésükre, amelyekhez folyamatosan alkalmazkodni kell, ehhez pedig folyamatosan új technológiákat, új eljárásokat dolgoznak ki. Farkas Sándor szerint elkerülhetetlen az agrárium digitalizációja, a precíziós gazdálkodás általánossá tétele. Szerinte a technikai feltételekkel, az átálláshoz szükséges eszközökkel jól állunk, a szellemi háttér is megvan, a kormány pedig a Digitális Agrárstartégiával megteremtette az agrárdigitalizáció kereteit.

Az agrártárca is támogatja a mezőgazdaság digitális átállását, amire példaként hozta fel, hogy tavaly júniusban 100 milliárd forint keretösszegű pályázatot írtak ki a precíziós fejlesztések támogatására. Jól jelzi a gazdálkodók igényét a precíziós fejlesztésekre, hogy a keretet alaposan túljegyezték, és 212 milliárdra pályáztak. Farkas Sándor kifejtette azt is, hogy robotika nélkül elképzelhetetlen a következő tíz év, már csak a munkaerőhiány miatt is.

A konferencián elhangzott, hogy a kistelepülések vonzóvá tételét szolgálja a Digitális Falu program is. Jól jelzi az arányokat, hogy a 3200 magyarországi településből 2800-ra jellemző, hogy 5 ezernél kevesebben laknak ott, de ezek összesen több mint 3 millió lakost tudnak felmutatni.

A hazai infrastrukturális helyzet sokszor jobb, mint amit gondolnánk, hiszen – ahogyan ezt Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára elmondta – sávszélességben a 11., az 5G lefedettségben pedig a 8. helyen állunk Európában.

Utóbbi technológiáról elmondta, hogy a sok tévhit ellenére az lenne a veszélyes, ha nem használnánk. Az agráriumban például a drónok enélkül nem tudnak megfelelően nagyfelbontású képet továbbítani. Jelenleg 3,3 millió ember számára elérhető ez a technológia Magyarországon, és az a cél, hogy 2023-ban már minden nagyvárosban és fő közlekedési út mentén hozzáférhető legyen. Jelenleg egyébként a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-nél fejlesztenek 5G tesztpályát, elsőként a szarvasmarha telepen.